Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

7 16. §. A per az intézet határozata elleni fellebbezéssel vagy keresetlevéllel indul meg. Fellebbezéssel csak akkor, ha a követelés tárgyában elsősorban az intézetnek kell határoznia, keresetlevéllel minden más esetben. A fellebbezést az intézetnél, a keresetlevelet a bíróságnál (18. §.) kell szóval vagy írásban előterjeszteni. Fellebbezés helyett megindulhat a per közvetlen keresetlevéllel is, ha az intézet a határozat meghozatalával vagy a fellebbezés felterjesztésével elfogadható ok nélkül késlekedik (20. §.). 17. §. A fellebbezés határideje tizenöt nap, ha külön törvényes rendelkezés (például az 1927 : XXI. t.-c. 190. §-a) más határidőt nem szab meg. A határidő a megtámadott intézeti határozat kézbesítésétől számít. A határidő elmulasztása esetében a bíróság a fellebbezést visszautasítja. Vétlen elmulasztása esetében azonban igazolást (1911 : I. t.-c. 411. és köv. §-ok) lehet kérni; e kérelmet az intézetnél kell benyújtani vagy előterjeszteni. Az intézet a fellebbezést és az esetleges igazolási kérelmet az ügyre vonatkozó minden irattal tizenöt nap alatt köteles az illetékes bírósághoz felterjeszteni. 18. §. A keresetlevelet (közvetlen keresetlevelet is) bármely járásbíróságnál be lehet adni vagy panasznapon szóval elő lehet terjeszteni. A perre nem illetékes bíróság a nála előterjesztett keresetlevelet haladéktalanul az illetékes bírósághoz teszi át. 19. §. A feleket a tárgyalásra társadalombiztosítási ügyekben is a polgári perrendtartás szabályai szerint kell megidézni. A 12. §. 2. bekezdésében felsorolt perekben a feleket azzal a figyelmeztetéssel kell megidézni, hogy a bíróság a tényállást a rendelkezésre álló adatok alapján meg fogja állapítani és a pert el fogja dönteni akkor is, ha a felek vagy közülük valamelyik a tárgyaláson nem vesz részt. Személyes meghallgatásra az ilyen perekben azzal a figyelmeztetéssel lehet a felet idézni, hogy elmaradásából a bíróság kedvezőtlen következtetést vonhat követelése jogosságára nézve. Ügygondnok kirendelésének és hirdetményi kézbesítésének ezekben a perekben nincs helye. A 12. §. 2. bekezdése alá eső olyan perekben, amelyeknek egyszerű tényállása miatt a fél megjelenése feleslegesnek látszik, vagy amelynek tárgya csekély és így a megjelenés aránytalan költséggel járna, a bíróság az idézésben figyelmeztetheti a felet arra is, hogy a megjelenésével vagy képviseltetésével felmerülő költség megtérítésére nem számíthat.