Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Az előadóművész védelme a mechanikai előadásoknál

15 iásról volna szó, amelyet közönséges értelemben éppen úgy lopásnak kellene minősíteni, miként lopás a villamosáram jogtalan felhasználása is. Nézetem szerint ezen a példán keresztül jutunk el annak felismeréséhez, hogy a hanglemezek útján az érdekelt előadóművész engedélye nélkül történt rádióelőadásnak és általában nyilvános előadásnak menlevelet adni csak azért, mert az ilyen előadás gyakorlatilag a művész akarata ellenére is megvalósítható, nem lehet. A kérdés most már az, hogy de lege lata az előadóművész valóban tartozik-e eltűrni, hogy a mechanikai eszközökre történt felvételt, amelyért ellenértéket kapott, mert a felvételnél személyes közreműködésére szükség volt, olyan nyilvános előadások céljára használják fel, amelyért ő ellenértéket nem kap, mert ez az előadás az ő akarata nélkül is megvalósítható. Az ellenvélemény a fentebb hivatkozott törvényhelyekre fog utalni, amely szerint a mechanikai eszközökre történő átvitel és az ily eszközök útján történő nyilvános előadás a szerző kizárólagos joga. Szerintünk ez a felfogás téves, mert az idézett tételes törvényből csak az következik, hogy a szerző engedélyének hiánya a szerzői jog bitorlását állapítaná meg a felvevő gyárral, vagy az előadó vállalkozóval szemben. Ebből a szerzői jogi védelmet célzó tételes intézkedésből azonban nem következik, hogy az előadóművész személyiségi jogának sérelmével, az ő szellemének, vagy fizikumának bármely megnyilvánulását üzletszerű kihasználás céljára az ő engedélye nélkül igénybe venni lehetne. A magyar polgári törvénykönyvnek évszázados jogfejlődésünkből leszürödött és a bíróságok által jogszabályként sürün alkalmazott tervezete a következőképen rendelkezik: „Mindenkinek joga van arra, hogy a törvénynek és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse és hogy őt ebben senki sem háboríthassa (személyiség joga) . . . (107. §.) , . . akit a személyiség jogában jogellenesen megsértenek, a sértés megszüntetését követelheti és ha ismétléstől lehet tartani, keresettel kérheti, hogy a bíróság a sértőt a sértéstől tiltsa el." (108. §.) Fényképészeti mű többszörözésére, forgalombahelyezésére, közzétételére stb. az eredeti felvétel szerzőjének van kizárólagos joga, mondja szerzői jogi törvényünk, de valamely személyről készült fényképet az illető személy hozzájárulása nélkül közzétenni, sokszorosítani, forgalombahelyezni stb. a személyiségi jog megsértése, amivel szemben annak, akit a kép ábrázol, abbanhagyásra és kártérítésre irányuló igénye van. Ami áll a fényképre, áll a személy másirányú szellemi vagy fizikai megnyilvánulására is, miért is úgy véljük, hogy a bíróság addig is; ameddig a bevezetőleg érintett körülmények következtében a