Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

154 hogy ugyanő 1931-ben gyermeket nemzett."4) A két vélelem közt szükségképen választani kell és vagy az egyiket, vagy a másikat lehet csak alapul venni, de nem egyszerre mindkettőt. Az általam is vallott felfogással ellenkező másik logikus megoldást Brassloff német jogász fejtette ki, aki azt tanította, hogy a holtnaknyilvánítás után született gyermek törvényességének a vélelme megvan, a gyermek születése azonban a férj életbenlétét is a legfényesebben bizonyítván, a születésével a holtnaknyilvánítással előidézett vélelem megdől. Az eljárás tehát az, hogy előbb a gyermek törvényességét kell contra omnes hatállyal megtámadni és csak ha ez eredménnyel jár, akkor lehet az egyszer már holtnaknyilvánította újból holtnaknyilvánítani.25) Ügy vélem, hogy a választás a logikailag lehetséges két megoldás között nem nehéz. A Brassloff fantasztikus megoldása már csak az eljárási ökonómia szempontjából is annyira célszerűtlen,-'1) hogy a mi Kúriánk egészen bizonyosan nem fogja ezt a konzekvenciát levonni az eddigi határozatokból. Tóth György kúriai bíró úr szerint frivolitás a Szászy— Szladits-féle álláspontban, hogy az eltűnés és a holtnaknyilvánító bírói határozatban a halál vélelmezett időpontjaként megjelölt nap közt született gyermek tekintetében nem vonják le ,,természettudományos" felfogásuknak a konzekvenciáit. Azt hiszem az utoljára kifejtettek után ez az ellenvetés sem állhatja meg a helyét. A holtnaknyilvánító határozatban meghatározott nap előtti időre a határozat nem eredményezi azt a vélelmet, hogy a férj meghalt, nincs tehát fogalmilag kizárva, hogy erre az időre a törvényes származás vélelme érvényesüljön, mert a két vélelem nem ütközik össze egymással. Épen ez mutatja, hogy a Szászy—Szladits-féle felfogás sem épül fel ú. n. természettudományos felfogáson. A H. T. szerint a holtnaknyilvánító határozatban megjelölt időpontig az impedimentum ligaminis fennáll, ezzel pedig épen úgy nem lenne összeegyeztethető a törvényesség vélelmének elejtése, mint ahogy a holtnaknyilvánítás után nem fér meg egymással a halál és a nemzés vélelme. Az azután természetes, hogy a halál vélelmezett időpontja előtti időre is ki lehet mutatni a férj általi nemzés lehetetlenségét. 24) Die eine Vermutung werde durch die andere ausgeschlossen; man könne nicht vermutén, dass ein Toter habe beigewohnt. (Meyer: Rechtsschein des Todes. 48. 1.) -"') L. beható cálfolattal együtt Meyer i. h. L>6) Minden gyermek születése után meg kellene ismételni a törvényesség megtámadását és a holtnaknyilvánítást.