Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1932. MÁJUS POLGÁRI JOG Néhány adalék a holtnaknyilvánitás házasság jogi hatályának kérdéséhez. Irta: Dr. Nizsalovszky Endre egyetemi tanár. I. Ganzé, halbe und Viertelírrtümer sind gar schwer und mühsam zurechtzulegen, zu sichten und das Wahre darán dahin zu stellen, wohin es gehört" — mondja a prózai írásaiban valahol Goethe és ezt a megállapítást bizonyára igaznak fogja tartani az, aki a holtnaknyilvánítás házasság jogi hatálya körül kerekedett vitát figyelemmel kisérte. A m. kir. Kúria a holtnaknyilvánitás házasságjogi hatálya kérdésében egyes olyan határozatokat hozott, amelyekkel a pécsi és utóbb a budapesti kir. ítélőtábla egyenesen ellenkező álláspontra helyezkedett és amelyek elvi alapjával szemben Szászy Béla, Szladits Károly, Malonyai Béla és Kóródy Lajos az ellenérvek hosszú sorozatát vonultatták fel.1) Dr. Tóth György kir. kúriai bíró úr mégis szükségét érezte annak, hogy a Kúria említett határozataínak belső okait bővebben megvilágítsa és — a kisebb, valamint a tárgygyal csak távolabbi kapcsolatban álló cikkeit nem számítva — a különböző folyóiratok hasábjain megjelent összesen négy tanulmányában a jogirodalomban senki más által nem védett határozatokat minden támadással szemben oltalmába vegye. A tanulmányoknak ez a tekintélyes sorozata már egymagában is élénk bizonyítéka azonban annak is, hogy írójuk érzékeny bírói lelkiismerete — talán csak a tudat alatt — mily nehezen tud megnyugodni abban az álláspontban, amelyhez egyébként oly tiszteletreméltó kitartással ragaszkodik. A probléma „fogassága és óriási ne*) A cikkek pontos felsorolását 1. Dr. Tóth György kúriai bíró úrnak a Jogtudományi Közlöny 66. évf. 21. számában megjelent cikke 1. jegyzetében. 1