Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3. szám - Erkölcsi kártérítés, mint érdekvédelmi eszköz

52 fennálló tulajdonközösségnek árverés útján való megszüntetésére találja a mai időt alkalmatlannak, de a jelen esetben, amikor mozgóképszínház beíendezési tárgyaira vonatkozó tulajdonközösség megszüntetéséről van szó, az idő alkalmatlan volta a közösség megszüntetésének akadályául nem szolgálhat, mert ez az eset az ingatlanoknál fentforgó gazdasági és szociális szempontok egyikével sem hozható összefüggésbe. (1931. nov. 12. - P. V. 69/1931.) 61. Mt. 1695. §. — Tartozáselismerés. — Jogszabály az, hogy az adós az elismert kötelem fenn nem állása miatt az elismerésből folyó kötelezettsége ellen kifogást tehet, ha az alaptalan gazdagodás visszakövetelésének előfeltételei fennállanaL (K. 1931. okt. 27. — P. IV. 3747/1931.) 62. Mt. 1709. §. — Hitelező kijátszásával elkövetett kár. Általános kötelmijogi szabály, hogy aki az adóssal egyetértve visz véghez olyan cselekményt, amely által az a hitelező irányában fennálló kötelességét megszegi, illetve a hitelezője követelésének érvényesítését meghiusítja, a hitelezőnek ebből eredő káráért az adóssal egyetemleg felelős. K. A fellebbezési bíróság által előadott és meg nem támadott tényállás, szerint a büntető bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy az alperesek közreműködtek abban, hogy a csalárd bukás büntette miatt elitélt Z. Jenővel előzetesen egyetértve 58 kg. bőrárut és 35 kg. cipőkellékárut elrejtsenek, s ez által ennek hitelezőit megkárosítsák. Általános kötelmijogi szabály, hogy aki az adóssal egyetértve visz véghez olyan cselekményt, amely által az a hitelező irányában fennálló kötelességét megszegi, illetve a hitelezője követelésének érvényesítését meghiusítja, a hitelezőnek ebből eredő káráért az adóssal egyetemleges felelős. A csalárd bukás bűntettében való bünsegédi bünrészesség miatt a vagyonbukottal együtt elítélt alperesek tehát e bűncselekménnyel okozott kárért nyilván magánjogi felelősséggel is tartoznak. Mégis a jelen esetben a fenti jogszabály nem alkalmazható, mert a bűncselekmény okozta vagyonelvonás teljesen visszatérült az által, hogy az ugyancsak irányadó ténymegállapítás szerint az alperesek által elrejtett áruk annak idején hatóságilag lefoglaltattak és a vb. Z. Jenő csődtömegébe beutalva ennek keretében értékesítve lettek s mint tömegvagyon felosztás alá is kerültek. Arra nézve nincs adat a perben, hogy a megállapított meny • nyiségen felül az alperesek több árut is elrejtettek volna. Minthogy e szerint a felperes mint csődhitelező nem került hátrányosabb helyzetbe mint lett volna az alperesek büntetendő cselekménye nélkül: ezért az ingók ideiglenes elvonásából a felperest valóban semmi károsodás nem érte. (1931. nov. 19. — P. VI. 8191/1930.) 63. Mt. 1709. §. — Miniszteri rendelet törvényellenességére alapított kártérítési kereset. — Az 1925. évi 300/P. M. sz hivatalos összeállítás és az ezt életbeléptető 30.000/1925. P. M..