Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

38 vagy a perújítási ok érvényesíthetése idejétől leendő számítása csak akkor jöhet tekintetbe, ha a perújítás az alapperbeli, illetve újított perbeli ítélet jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon túl adatott be, — mert, ha a perújítás az alapperben, illetve újított perben hozott ítélet jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapi záros határidőn belül adatott be, — a Pp. 564. §. utolsó bekezdésében foglalt, de itt fenn nem forgó kivételes esettől eltekintve, — annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a perújítási okról a perújító fél mikor szerzett tudomást, vagy hogy azt mikor érvényesíthette, — a perújítás beadási határidejének megállapítása szempontjából — önként értetődően — már feleslegessé válik. Ezekhez képest tehát jogszabályt sért a fellebbezési bíróságnak a perújítási keresetet újból visszautasító jogi döntése, — mert annak következtében, hogy a tényállás szerint az alperes perújítási keresetét a törvényes 6 hónapi határidőn belül adta be, — az előadottak értelmében ezúttal nincs jelentősége annak a kérdésnek, hogy a perújítás alapjául felhozott tényekről az alperes mikor szerzett tudomást. (1931. dec. 4. — P, V. 4795/1931.) 48. Pp. 767. §. — Választott bíróság egyesületi alapszabályokban. — Az egyesület és tagjai közti jogvitáknak a rendes bírói hatáskörből elvonása s választott bíróság hatáskörébe uta lása kívül esik az alapszabályi rendezés tulajdonképeni tárgykörén s ezért a választott bírósági szervezet alapszabályi megváltoztatásának az egyes tagokra vonatkozó joghatálya nem dönthető el az alapszabálymódosítás általános joghatályának elve alapján. (K. 1931. nov. 17. — P. VII. 5067/1930.) 49. Pp. 767. §. — Választott bírósági szerződés érvényessége. Kizárólagos illetékesség. — I. A rendes bíróság (nem pedig a választott bíróság) hatáskörébe tartozik annak a végleges elbírálása, vájjon érvényes-e, illetve hatályban van-e a választott bírósági (tehát perjogi) szerződés. Magának a magánjogi (fő)-szerződésnek érvényessége és hatályossága felől azonban viszont a választott bíróság hivatott a döntésre, ha avval a szer ződéssel kapcsolatos jogviszonyt a felek a választott bíróság elé utalták. — II. A kizárólagos illetékességből magában véve még nem következik a szerződés tárgya felőli szabad rendelkezés hiánya. K. Nem vitás tényállás szerint a felperes ás L. Károly I. r. alperes 1929. július 1-én a D.) jelű közkereseti társasági szerződést kötötték, melynek 9. pontjában e szerződésre vonatkozó „mindennemű vitás kérdés eldöntését" választott bíróságra bízták. A kereset L. Károly I. r. alperessel szemben első sorban annak megállapítására irányul, hogy a közkereseti társasági szerződés „érvénytelen" azért, mert meghiúsult a feleknek az a lényeges feltevése, hogy az I. r. alperes megkapja V. Zsigmond áporkai lakostól azt a 15.000 P-t, amelyet a közkereseti társaságba vagyonbetétként bevinni igért, és mert e miatt a szerződést a felek egyező akaratkijelentéssel hatálytalanították is.