Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

35 a közvetítő tevékenységét igénybe vette. (K. 1931. okt. 15. — P. VII. 4013/1930.) 43. Mt. 1650, §. — Közös ingatlan használatának módja, — Ha a közös ingatlan használatának módját a tulajdonostársak egymásközött megegyezés útján megállapítani nem tudják, bármelyik tulajdonostárs a bíróságtól kérheti a használat vagy haszonvétel módjának valamennyi tulajdonostárs méltányos érdekének megfelelő megállapítását. A használat és haszonvétel megállapításánál azonban a közös ingatlannak a kérelem előterjesztésekor meglevő állapota az irányadó, amiből következik, hogy ilyen kereset keretében az ingatlan lényeges megváltoztatását, föl ül építmény közfallal való elkülönítését, ajtók visszaállítását, vagyis építési átalakításokat követelni nem lehet. (K. 1931. nov. 26. - P. V. 34/1931.) POLGÁRI ELJÁRÁSI JOG. 44. Pp. 521. §., Te. 37. §. ut. bek. — Felülvizsgálati kérelem csak a perköltség kérdésében jelentőséggel bíró ítéleti indokolás ellen. K. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a fellebbezési bíróságnak azt az ítéletét, mely öt a Pp. 124. §-ára alapított pergátló kifogásával elutasította s a pergátló kifogással felmerült elsőbírói és fellebbezési költségek viselésére kötelezte, akként kérte megváltoztatni, hogy a felperes nyilváníttassák jugoszláv állampolgárnak és ennek következtében marasztalja a kir. Kúria a felperest az összes költségekben. . E felülvizsgálati kérelemből nyilvánvaló, hogy az alperes a fellebbezési bíróság ítéletének azt a rendelkezését, amely öt a Pp. 124. §-ára alapított pergátló kifogásával elutasította, felülvizsgálattal meg nem támadta, lényegileg csupán a költségekben történt marasztalását sérelmezi s e marasztalás szempontjából tartja jogszabályba ütközőnek a fellebbezési bíróságnak azt a megállapítását, amely szerint a fellebbezési bíróság a felperest magyar állampolgárnak tekintette. A Pp. 521. §-ának 2. bekezdése, úgy az 1930: XXXIV. t.-c. 37. §-ának utolsó bekezdése értelmében a fellebbezési bíróság ítélete ellen a perköltség viselésének vagy mennyiségének a kérdésében felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a felülvizsgálat egyúttal az ítéletnek egyéb oly része ellen is irányul, amely ellen egymagában is felülvizsgálatnak van helye. Az alperes felülvizsgálati kérelmének megengedettsége szempontjából, ekként az az ügydöntő kérdés, hogy a fellebbezési bíróság ítéletének indokolásában foglalt ama megállapítás ellen, hogy a felperes magyar állampolgár, egymagában a felülvizsgálat helyt foghat-e? Jogszabály az, hogy az ítélet indokolása ellen önálló fellebbvitelnek csak abban az esetben van helye, ha az indokolásban foglalt megállapítás, határozat jellegével bíró, a peresfelek elbírálás alá vett jogviszonyát érintő,.,