Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

73 gorú szabályokat kell hozni atekintetben, hogy a revizorok abszolút objektivitása és függetlensége biztosíttassék. Érdekesek a reviziós jelentésre és az attest-re vonatkozó határozmányok; e tekintetben különösen az angol jogfejlődés és a román-latin nemzetek gyakorlata tartalmaz értékes és felhasználható anyagot. E kimerítő revizori jelentés nincs a nyilvánosság számára szánva, annál is inkább azonban az attest. Hogy ezután a felügyelő hatóság a revizorok mellett, mint mérleg-felülvizsgáló szerv maradjon meg és milyen kötelezettségekkel: ezt a kérdést nem könnyű eldönteni. A folyó ügyvezetés és a mérlegrevizió ellenőrzésére olyan szabályokat kell alkotni, amelyek a valóságos és tiszta jelentéstételt és mérleget biztosítják. Az üzletjelentés nemcsak a részvényesek részére van szánva, de a hitelezők és a nyilvánosság számára is. A mérleggel kapcsolatosan ajánlható, hogy ennek tagolódását német mintára jogszabály írja elő; elengedhetetlen, ha valamely államban koncern-képződés áll elő; ilyen esetben a koncern-kapcsolatok a megfelelő szervek által külön is figyeiendők és a jelentésbe felveendők. Mindezeknek nyilvánosságra hozatala azonban nem mehet oly messzire, hogy ezáltal a társaság vagy a nyilvánosság érdekei jelentékenyen károsíttassanak; de a hallgatás joga nem jelent egyúttal felhatalmazást arra, hogy valótlan mondassék. Németországban és Magyarországon az igaz és tiszta kép adására való kötelezettség általános normákban van szabályozva és ez a legjobb út. Ezzel a titkos tartalékok problémáját nem érintjük. Mindezek az institúciók alkalmasak arra, hogy az iizletév íilatt jobb ellenőrzést és hatásos publicitást biztosítsunk. Nem szabad azonban magunkat illúziókban ringatnunk. Büntetendő cselekményekkel és raffinált hamisításokkal szemben gyorsan ható eszközök nincsenek. Az a tény azonban, hogy az előírások megvannak, a szigorú büntető fenyegetésekkel kapcsolatosan preventíve fog hatni. E kérdéskomplexum tekintetében is az angol jogfejlődés számíthat a legnagyobb érdeklődésre: az ellenőrző és a revizori szervek ne vérebek legyenek, de házőrző kutyák, olyanok azonban, amelyek valóban őrzik a házat. Kitűnőek az új skandináv részvényjogi törvények; ezek annak a kérdésnek megvitatására is sarkallnak, hogy vájjon nem volna-e szükséges a bank-részvénytársaságok részére külön törvényt hozni. Ausztriában már végeztek ilyirányú kísérletet, amely azonban csak a nagyrészvényesek felelősségének problémáját élezte ki, ami viszont a német és a magyar tervezetben egyformán szintén kifejezésre jut. A részvényjog bármilyen új felépítésének előfeltétele mindenesetre az, hogy a legszélesebb körben és terjedelemben minden vonatkozásban a hűség és bizalom, a morál és az etika elvei hassák át.