Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

63 ingatlanon nyugvó teher az elképzelhető legnagyobb előnyt rejti magában, az árverezni szándékozók a kir. Kúriának vélekedése szerint azzal a számítással is lehetnek, hogy a megvett ingatlannal együtt a bányatelkeken fekvő szénre is tulajdonjogot szereznek, vagyis a szén jog révén az ingatlan vevője bányatulajdonos is lesz. A m. kir. Kúria önmagával ellentétbe jutott akkor is, amikor más helyen azzal indokol, hogy végrehajtást szenvedett a vállalkozó bekebelezett kőszénkiaknázási jogára tekintettel nem is kérhette volna, hogy szénjoga az árverési hirdetményben fenntartassék, amiből az következnék, hogy a m. kir. Kúria megítélése szerint nemcsak a földtulajdonosnak, hanem a bányavállalkozónak is van szénjoga, utóbbinak pedig ezen felül adományon alapuló bányatulajdonjoga is van. Az alperesként perben álló földtulajdonos és a bányavállalkozó közti viszonyban a dolog természete szerint nem keletkezett ítélet, amiből folyik, hogy utóbbi a dologi jogra vonatkozó tkvi bejegyzés szerint is és a kir. Kúria által is elismerten ura maradt a szén jognak, aki bányatelekkönyvi tulajdonjogáról a vele szemben ki nem kényszeríthető ítéleti indokolás következtében bizonyára nem is fog lemondani olyan értelemben, hogy tulajdonjoga annak legfőbb tárgyára a szénre vonatkozólag nem az ő, hanem a földtulajdonos javára áll fenn. Felperes a bányatelkekre kihatólag a szénjog kérdését a bányabíróság előtt vitte perbe, minélfogva az a kérdés, hogy kié a bányatelekben fekvő szén, a bányabíróság által a bányatelkek tulajdonjogára vonatkozó döntéssel kapcsolatban a bányajog szabályainak figyelembevételével fog eldöntetni. Lehetetlen tehát a Kúriának indokolását a szénjog és a bányatelkek tulajdonjogára vonatkozó ítéleti rendelkezés hiányában olyannak tekinteni, amellyel eldőlt az, hogy (a köztörvényi jog szerint) a jelenlegi földtulajdonost illeti a szénjog. A kir. Kúria ítélete nagy rést üt a bányavagyonnak jogi önállóságán, de nem szolgálja a jogbiztonságot az ítéletnek az az indokolása sem, hogy mivel a bányatelekre a terrágiumra vonatkozó zálogjogot végrehajtást szenvedettnek atyja „mint földtulajdonos" javára kebelezték be, ezzel kifejezést nyert az, hogy a szénjog és a földtulajdon nem lettek különválasztva. Ellenkezőleg. Mivel a zálogjog, mint idegen dologbeli jog formailag csak másnak dolgán állhat fenn, megdönthetetlenül bizonyos, hogy a kielégítés tárgyául szolgáló és bányatulajdonban lévő szénnek tulajdonjoga nem foglaltatik a földtulajdonban. A kir. Kúria ítélete szerint a vállalkozó kényelmes helyzetbe került, mert a jogfosztott felperestől nem kell már tartania, minélfogva a bányának tulajdonosául tekintheti magát, amelynek valójában csak haszonbérlője. Dr. Hajnal Hugó.