Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

59 a) Az eladó a Ke. R. 21-ik §-ának 7-ik bekezdése és a Cst.-nek itt is alkalmazandó 42. §-a (Ke. R. 98. §-a) értelmében tulajdonjoga alapján visszakövetelheti az eladott dolgot. Nem változtat ezen az sem, ha követelését a kényszeregyezségi eljárásban bejelentette. Kúria: *P. IV. 2757/1927. ítélete: A hitelező jogosítva van a tulajdon jogfenntartással eladott tárgyat természetben visszakövetelni, miáltal vételári bejelentése tárgytalanná válik. Azonban Kúria P. VII. 2253/1927: Visszakövetelési igénye sikerrel csak úgy érvényesíthető, ha az igénylő részéről az előbbeni állapot visszaállítása, ami alatt a lefizetett részletek visszaadása értendő, felajánltatott. (In integrum restitutió.) b) Míg az eladó tulajdonjogi igényét a jog változatlanul elismeri, addig nincsen olyan jogszabály, amely hátralékos vételár külön kielégítését vagy előnyös kielégítését biztosítaná, sőt az eladónak arra sincs módja, hogy az általa eladott dologból keressen magának külön kielégítést.4) Ha tehát nem az etadott dolgot követeli vissza az eladó, hanem vételárkövetelését érvényesíti, úgy meg kell elégednie quótális kielégítéssel. Előáll egy olyan helyzet, hogy az eladó a quótán felüli részét a vételárnak, nem tudja érvényesíteni, tehát fennmarad továbbra is tulajdonjoga, annak dacára, hogy bíróilag érvényesíthető követelése nincs, viszont a vevő a tulajdonjogot nem szerzi meg, mert nem teljesítette azt a feltételt, amelytől függ a tulajdonjognak reá átszállása. íme, minthogy tehát egyfelől a dolog visszakövetelése esetén a kapott vételári részleteket visszatéríteni tartozik az eladó (mindenesetre az értékcsökkenés levonásával, Kúria: 366. E. H. és P. VII. 9371/1927. sz.) viszont a hátralékos vételárat csak quotálisan érvényesítheti, ennélfogva a gyakorlatban az eladók csak oly esetekben szokták érvényesíteni a visszakövetelési jogot, ha a vételárnak aránylag kisebb részét kapták meg; viszont ha a vételárnak aránylag csak kisebb része van hátralékban, az esetben vagy megvárják, amíg a kényszeregyezség folytán talpraállott vevő meg tudja fizetni a tulajdonjog megváltásáért a hátralékot, vagy pedig — ha tönkremegy az adós — inkább veszni hagyják az eladott dolgot, semhogy az időközben használttá vált dologért vételárat adjanak vissza. Ily esetben egyébként is időközben rendszerint rátette kezét törvényes zálogjogán bértartozásért a háztulajdonos, vagy köztartozásért a kincstár, akikkel szemben úgy sincs módja tulajdoni igényper érvényesítésének. A hátrányos szituátióknak a hitelezők kétféle módon próbálják elejét venni: Egyik mód a már befizetett részletekre vonatkozó jogvesztés ki4) Eltér jogunk a német szabályozástól, amely az egyezségi eljárásból s az egyezség hatálya alól általában kiveszi a külön jogos hitelezőket, — a Ke. rendeletünk csak a szavazati jogot vonja meg ilyen általánosságban.