Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Megtévesztés a házassági jogban

78 ban a tárgyi felelősség irányában, amennyiben annak alkalmazását külön törvény, vagy az üzem, foglalkozás veszélyessége, terjedelme, természete indokolja. A győri kir. ítélőtábla döntéseket hozott, melyek az 551. számú elvi határozatnak a 84. számú teljes ülési határozat keretében való alkalmazásaként kimondták, hogy két veszélyes üzem találkozása esetéri azonban a 84. számú teljes ülési döntés területén is az általános szabályok alkalmazandók, tehát az alkalmazottért való felelősség a culpa in eligendo eseteire szorítkozik. Logikailag ez ellen a következtetés ellen kifogás fel nem igen hozható, legfeljebb az, hogy a 84. számú teljes ülési határozat keretében nem egyedül a veszélyesség a kivételes szabály alkalmazásának az indoka, hanem külön törvény, az üzem természete és terjedelme is, tehát még ennek az állásfoglalásnak helyessége esetén is lehet szó a tárgyi felelősség alkalmazásáról, ha az egyik üzemnél az üzem terjedelme, vagy egyéb természete ezt célszerűvé teszi. Ha azonban a logikai magyarázat mellett a belső értelmet és a célszerűséget is figyelembe vesszük és a formailag helyes következtetést ily módon az anyagi igazság szempontjából felülbíráljuk, megszorító értelmezéshez kell jutnunk. Mint említettük á balesetért való vétkesség kérdésében kétoldali! tárgyi felelősség alkalmazása nehézségekre vezetne és végeredményben ugyanoda jutnánk, mint a vétkességi elv keresztülvitelével, a kétoldalon való tárgyi felelősség a vétkesség kérdésében mintegy paralizálná egymást és logikai ellentétekre vezetne, ellenben az alkalmazottért való tárgyi felelősség terén annak indkéf, oldalon való érvényesülése párhuzamosan halad, összeütközésre nem vezet. Ha ezen a téren a culpa in eligendo lenne a kártérítési alap, úgy az alkalmazottak vagyontalansága miatt két veszélyes üzemnek találkozása esetén a kár meg nem térülne a tulajdonos javára, a kártérítési felelősség illuzóriussá válna. Hogy a nagyvárosi forgalomban ennek mi a jelentősége, arra felesleges részletesen kitérnem. Megnyugvással vesszük tehát a Kúria állásfoglalását ebben a kérdésben, mely szerint az 551. sorszámú polgári jogi elvi határozat azon szabálya pedig, hogy két veszélyes üzem találkozása esetében a kártérítési felelősség kérdésébeír a magánjog általános rendelkezései az irányadók, csak azt jelenti, hogy á vétkesség nélküli tárgyi felelősség egyik fél javára sem vehető figyelembe és hogy egyik, vagy másik félnek kártérítési kötelezettsége a vétkesség alapján állapítandó meg, azonban abban a kérdésben, hogy a munkaadó az alkalmazottja cselekményéért felelős-e, vagy sem, változatlanul a 84. számú teljes ülési döntvény 2. tételében lefektetett az a szabály nyer alkalmazást, hogy a veszélyes üzem fenntartója a vétkes alkalmazottjának a cselekményeiért felelős.