Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Megtévesztés a házassági jogban

74 kárkövetelést vettek keresetbe az alperes kincstár köze­geinek vétkes gondatlansági alapján és a tiltott cselek­ménnyel okozott kár iránti igény érvényesítése a polgári porút'ra tartozik annak dacára, hogy a károsító esemény a sértettet folyamőri, tehát közjogi vonatkozású viszony­ban érte. A Kúria ítélete helyes jogászi élességgel kü­lönbséget tesz a csupán keretül szolgáló közjogi viszony és a kereset jogalapjául érvényesített magánjogi jog­cím között és irányadóul nem csupán a_ keretül szolgáló közjogi viszonyt, hanem a magánjogi jogcímet tekinti. Ez az ítélet megfelel úgy a jogászi logika, mint a jog­államiságra való törekvés eszmei szempontjainak. B. 8. Megtévesztés a házassági jogban. A Kúria P. III. 182/ 1930. számú ítéletében, mint a Polgári Jog mult számában bíráló sorok kíséretében B. S. megírta a H. T. 55. §-ában fog­lalt, a lényeges személyi tulajdonságokra vonatkozó megté­vesztés folytán érvénytelenített egy házasságot, mert „a nemi érintkezéssel párosult szerelmi viszony kétségtelenül oly erkölcsi hiba, amely a H. T. 55. §-ában írt lényeges személyi tulajdonságnak a fogalma alá vonható. Ha tehát az alperes előéletének eme körülményeit a felperes előtt szándékosan elhallgatta, úgy ezzel leendő hitvestársát nyilván megtvesz­tette, mert a házasság keletkezésénél külön kikötés nélkül is lényeges feltétel az, hogy a hitvestársak előélete a kölcsönös tiszteletnek és becsülésnek — és így magának a házasságnak — a fenntartására alkalmas legyen." A Kúria fenti kijelentéseit, elvi általánosságban, helyes­nek tartom. A konkrét eset körülményei pontosan az ítélet­ből ki nem vehetők és így erre vonatkozólag alapos véle­ményt nyilvánítani nem tudok, egy körülményre, ugyanis arra a módra, ahogy a Kúria a nemi viszonyt bizonyított­nak vette, még rátérek. A H. T. 55. §-a különleges szabályozása a minden ügylet­nél megtámadás alapjául szolgáló tévedés és megtévesztés fogalmának. A Magánjogi Törvénykönyv javaslata az ügy­leti tévedés és megtévesztés fogalmát az 1002—1007. §-aiban szabályozza. Hogy mikor lényeges a tévedés erre az 1002. §. 2. bekezdése azt mondja: „ha a szerződés tartalmát érintő oly körülményre vonatkozik, amelyet a közfelfogás ily szerződós kötésénél fontosnak tart, hacsak ki nem tűnik, hogy az adott esetben a tévedő fél nem tartotta annak. Más körülményre vonatkozó tévedés akkor lényeges, ha a másik fél felismer­hette, hogy a tévedő fél akaratelhatározására döntő hatása van." A Javaslatnak ez az általános szabálya a házassági jog különleges sajátosságaival járó módosításokkal a H. T. 55. §-ában említett lényeges személyi tulajdonságok fogalmáru is alkalmazandó. Az általános szabály igen helyesen oldja

Next

/
Oldalképek
Tartalom