Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - Dr. Glücksthal Andor: A részvénytársaságok nyilvános számadása

47 u. i. egyfelől magát a kereskedőt, a vállalatot világosítják fel üzletének folyamáról, vagyoni állapotáról és az üzletvitel eredményéről, ami nélkül reális kereskedelmi vállalkozás el sem képzelhető. A könyvitel ezirányú funkciójának tehát felbecsülhetetlen a fontossága. Egészen más természetű funkciót végeznek azonban a zárszámadások kifelé, harmadik személyek irányában. A mérleg rendeltetése e tekintetben már nem a való helyzet feltárása, hanem az érdekeltek általános tájékoztatása. Amíg tehát befelé feltétel nélkül és szigorúan kell érvényesülni az i g a zs á g elvének, addig a külvilág számára készült zárszámadások sezrkesztésében az üzlet-, gazdaság- és pénzügy-p o 1 ilikai szempontok játszanak döntő szerepet. A politika pedig — bárhová teszi is be lábát — nem igen tartja tiszteletben az igazság, a valóság és az üzleti morál szigorú követelményeit. Tág tere nyilik tehát kifelé a gazdasági szélhámosságnak, hisz egész fegyvertár, a könyveléstechnika minden mesterfogása áll a mérlegszerkesztők rendelkezésére. A helyzet tarthatatlansága már évekkel ezelőtt megérlelte és megindította a reformmozgalmakat. A német birodalom is szakítani kíván az eddigi nonchalance politikájával és az 1930. évi részvényjogi reform erős kézzel nyúl hozzá e jogi ugar felszántásához. Ezért dr. Glücksthal eléggé alig dicsérhető munkát végzett már azzal, hogy a német Entwurf nyomán a mérlegjogot tárgyaló, kivételes analytikus készséggel megírt tanulmányt tett közzé. A mérleg'tanra. is áll u. i. Anton Menger megállapítása a. szociológiáról: a legfőbb baj, hogy hiányzik e tudományág rendszeres jogi müvelése. A szerző tanulmányának legfőbb becsét tehát abban találjuk, hogy jogászi szempontból ismerte fel a mérlegtan fontosságát, nemkülönben, hogy rendszeresen és az összehasonlító jogtudomány eszközeivel exaktul taglalja e joganyag minden jelentősebb kérdését. A szerző e munkájával bebizonyította, hogy a mérleg külső funkciója az üzleti titokvédelem elve dacára gazdasági és jogi értékkel bírhat és hogy tudományos kutatás tárgya lehet. Dr .Glücksthal mélyrehatóan kritizálja az értékelésre, a leírásokra és a titkos tartalékok készítésére vonatkozó szabályjavaslatokat és meggyőző erővel állít fel új tételeket, ahol a tervbevetteket helyteleneknek ismeri fel. Nem elégszik meg azonban a szorosan vett zárszámadási kérdések boncolásával, hanem a részvényjog általános problémáinak exponálása után kitér a részvényesi érdekek, a kérdezőjog és az igazgatósági jelentés tekintetében