Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - Amikor az osztrák ítéletnek nagyobb a hatálya, nálunk, mint Ausztriában

32 rák, vagy magyar eredetű-e. Az a körülmény, hogy Ma­gyarországon a váltóperben az adós kifogást terjesztett elő szintén nem akadályozhatja meg azt, hogy az osztrák bíróság e végrehajtás megszüntetési perben a kényszer­egyesség alapján előterjesztett végrehajtás megszünte­tése iránti kérelemnek helyt ne adjon. A döntést érdemben féltétlenül helyesnek tartom. A Polgári Jogban megjelent cikkemben is arra az állás­pontra helyezkedtem, hogy adott esetben az Ausztriában létrejött kényszeregyesség esetén a magyar bíróság ré­széről jövő végrehajtás iránti megkeresés a végrehaj­tási jogsegély tárgyában rendelkező törvénynek 11. cik­ke alapján is mellőzhető, mert itt oly igényekről van szó, amelyek közrendi okokból nem érvényesíthetők. Azon kérdés tekintetében, hogy Magyarországon hasonló esetben a bíróság mennyiben hozhat hasonló döntést, utalni kívánnék arra, hogy nálunk egy speciá­lis jogszabály minden kétséget kizáróvá teszi a magyar bíróságnak ily esetben való döntési jogosultságát. A 6340/1927. M. E. sz. rendelet 7. §-a ugyanis oly kép in­tézkedik, hogy az egyesség megkötése előtt hozott ítélet alapján elrendelt vagy foganatosított végrehajtás korlá­íozása tekintetében úgy a végrehajtást elrendelő, mint azt foganatosító, valamint a kényszeregyességi eljárás­ban eljáró, vagy eljárt bíróság is meghozhatja a korlá­tozás tekintetében a döntést és pedig úgy hivatalból, mint bármely érdekelt fél kérelmére. Az osztrák legfel­ső bíróság döntésének megfelelő határozat meghozata­lának lehetőségét nálunk speciális jogszabály is alátá­masztja. Dr. György Ernő Amikor az osztrák ítéletnek nagyobb a hatálya, nálunk, mint Ausztriában. A hitelező osztrák ítélet alap­ján végrehajtást kért adósának Magyarországon lévő ingatlanára, amit a magyar bíróság eí is rendelt. Erre adós, aki ellen a végrehajtás foganatosítása előtt néhány nappal Ausztriában kény szeregyezségi eljárás indult, kifogással élt a végrehajtás elrendelése ellen az 1914: XLII. t-c.-ben iktatott magyar-osztrák végrehajtási jog­segélyegyezmény 14. cikk 5. pontja alapján figyelemmel arra, hogy a kért végrehajtás alapjául szolgáló ítélet végrehajthatóságáról felfüggesztődött azon hely (t. i. Ausztria) törvénye szerint, ahol az ítélet kelt. A Kúria a végrehajtást szenvedő kifogását elutasította (4796/ 1930.), és pedig azzal az indokolással, hogy Magyaror­szágon az osztrák kényszeregyességi eljárás az egészben fennálló viszonosság hijján nem hatályos, az osztrák

Next

/
Oldalképek
Tartalom