Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A kényszeregyességi viszonosság kérdéséhez

30 aminek alapulvételével a külön keretbiztosítéki jelzálogjog ranghelyén a nevezett járulékok sorozhatok. Egyébiránt ugyanez az elv jut kifejezésre a 23.000/1929. számú rendelet 22. §-ában is, amely szerint kamatok biztosítására szolgáló külön keretbiztosítéki jelzálogjognál: „a kamatok biztosítására szolgáló külön keretnek azt az összeget kell tekinteni, amely a követelések tőké jenek biztosítására bejegyzett keret összege után a bejegyzett kamatláb szerint számított kamatként . . . a tőkével egyenlő rangsorban sorozható." Véleményünk szerint, ha a biztosítéki okiratban nem is lenne kifejezett utalás a maximális tőke biztosítására szolgáló keretösszegre, még akkor is az említett rendeleti rendelkezések értelemszerű alkalmazása mellett egész aggálytalanul lenne bejegyezhető a késedelmi kártérítés biztosítására szolgáló külön keretbiztosítéki jelzálogjog a Jtv. 2. §-a alapján, anélkül, hogy bármely félreértés lehetősége fenforoghatna. De a cikkíró úr véleményével szemben azt kell kérdeznünk cui prodest? Ha logikai és törvénymagyarázati következtetésekkel kétféle álláspont képzelhető el a fenti kérdésben, amelyek közül az egyik (a cikkíró úré) sem az adósnak, sem a hitelezőnek, sem a később következő hitelezőnek érdekében nem áll, a msáik pedig minden érdekeltnek érdekeit szolgálja, miért foglalnók el azt, amely mindenkire nézve hátrányosabb f Hiszen a törvényes rendelkezések magyarázatánál a gazdasági és célszerűségi szempontok sem mellékesek. A hitelező joggal kívánhatja az őt a törvény szerint megillető késedelmi kártérítés telekkönyvi biztosítását. Ha a törvényes szabályok ezt a biztosítást csakugyan kizárnák, a hitelezőnek módjában van más kerülő úton elérni célját. Nevezetesen lényegesen magasabb keretbiztosítéki összeg bekebelezését fogja az adóstól kívánni.. Ennek következménye mindenkelőtt az, hogy az adós lényegesen több illetéket fog a bejegyzésnél leróni, azonfelül — magasabb összeggel lévén ingatlana megterhelve — hitelképessége is kisebb lesz, mint hogyha a biztosítani kívánt késedelmi kártérítés természetének megfelelően járulékként nyert volna biztosítást. Dr. Kohner Arthur A kényszeregyességi viszonosság kérdéséhez. A Polgári Jog 1930. évi 5. számában e címen írt cikkemben felvetettem azt a kérdést, hogy mi történik abban az esetben, hogy ha a kényszeregyesség Ausztriában osztrák adós ellen joghatályosan létrejön s magyar hitelező az osztrák adós ellen a váltót Magyarországon