Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaság felelőssége alkalmazottaiért

28 55. §-a értelmében a házasság érvénytelenítésére alapul szolgálhatna/' (Kúria 5759 98. áprl. 6. Magyar Törvények G-rill-féle kiadása Meszlény Magánjogi I. 48. lap.) Bizonyos, hogy a Kúria álláspontja egy szigorúbb erkölcsi álláspontjának megfelel, de nézetünk szerint^ az idézett törvényszakaszok mellett a lex latával a Kúria álláspontja nyilvánvaló ellentétben áll, sőt kérdés, hogy legislatorius szempontból helyeslendő volna-e a szigorúbb álláspont érvényesítése és vájjon emberileg nem bölcsebb-e mai házassági törvényünknek az itt szóbanforgó vita kérdés tekintetében nem meggondolás nélkül elfoglalt mérsékeltebb álláspontja. A Kúria által elbírált esetben is az tűnik ik, hogy a kereset megindítása az 1925. novemberében történt házasságkötés után 1927-ben, tehát feltétlenül több min egy évi házasság után indított. A közmorál érdekében felállított szigorúbb szabály sokszor csak alkalmas ürügyül fog szolgálni a házasság érvénytelenítésére. B. S. Az 1923* évi XXXIX. t.-c-ben megállapított mellékszolgáltatás erejéig lehet-e biztosítéki jelzálogjogot bejegyezni? A fenti címen dr. B a r s i Ferenc kir. járásbíró úr a Polgri Jog 1930. évi decemberi számában cikket írt, melynek konklúziója az, hogy a kir, Kúria 2168/ 1930. számú határozata helytelen és a fenti törvényhelyre való hivatkozással a késedelmi kártérítés biztosítására elrendelt jelzálogjogi bejegyzésnek a fennálló törvényes rendelkezések szerint helye nem lehetne. A cikk első részében a cikkíró úr igen helyesn fejtegeti, hogy a keretbiztosítéki jelzálogjog mellett bejegyzett kamatok tulajdonképen külön keretbiztosítéki jelzálogjogot létesítenek és így oly esetben a kamatok bejegyzése lényegesen külömbözik a közönséges jelzálogjoggal biztosított tőkekövetelés mellett bejegyzett kamatok bejegyzésétől. Ez az álláspont megfelel a Jtv. 69. §. 2-ik bekezdésének és a 23.0001929. számú rendelet 22. §-ában foglaltaknak. Ez alapon a TÉBE intézetek által használt biztosítéki okiratokban külön keretbiztosítéki jelzálogjog bekebelezése engedélyeztetik egy meghatározott összeg (nem tőke) erejéig; külön jelzálogjog bekebelezése ezen összeg kamatai és a fizetési késedeíem esetén járó kártérítési összeg és végül külön keretbiztosítéki jelzálogjog a^ tőkével egyenlő rangsorban esetleg nem sorozott és bármely néven nevezendő egyéb mellé1 szolgáltatások biztosítására. Sajnos, a telekkönyvi hatóságok túlnyomó része ennek a distinkciónak jelen tőséget nem tulajdonít és a legtöbbször ezen megkülöm-