Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám - A kártérítési sajtójog a bírói gyakorlatban

183 szempontjából egy már több éve fennálló szerződéssel gyarapítja állományát — bár ennek fejében a biztosított még bizonyos engedményt is szokott kapni, amely már azért ia megilleti, mert a biztosító már hosszabb időn keresztül nem \iselte a kockázatot —, hanem a legtöbbször azért is, mert a kerek időre, a példa szerint 20 évre megállapított díjtáblázatot veheti minden további bonyolult számítás nélkül alapul és mégis a biztosított tetszése szerinti időpontban szabhatja meg a biztosítási szerződés lejártát. A példából megvilágítást nyert az a fejtegetésünk, nogy az antedatált szerződés valójában a számítási technika egyszerűbbe tételét szolgáló fikción alapul, azonban lényegileg itt is a kockázatviselés időpontja a szerződéskötés időpontjával egybeesik. Ebből következik, hogy az első időszak gyanánt ebben az esetben is a szerződéskötés és időpontjától kezdődő időszakot kell tekinteni és a törvény szerint az első időszakhoz fűződő következmények is ehhez az időszakhoz fűződnek. Ez a szabály csupán annyiban módosul, hogy a kötvény kiadásakor, illetve a szerződés megkötésekor egy összegben fizetendő díj is az első időszakra járó díj hatálya alá esik és így az első időszakra járó díjnak tekintendő ebben az esetben a rendes egy időszakra eső díj, hozzáadva a szerződés megkötésekor egy összegben fizetendő díjösszegetHa álláspontunktól eltérően nern a biztosítási szerződés megkötésének és a kockázatviselésnek ezzel egybeeső kezdő időpontjától számítjuk az első időszakot, hanem a fikció alapján lejártnak tekintett időre visszamenően a biztosítás kezdetétől számított elképzelt időszakot tekintjük annak, vagy a szerződés megkötésekor egy összegben fizetendő díjat tekintjük csak az első időszakra járó díjnak, mindkét esetben arra az abszurdumra lyukadunk ki, hogy valójában első időszak nélküli biztosítási szerződéssel találjuk szemben magunkat, ami a törvénynek az első biztosítási időszakhoz fűzött rendelkezéseivel is ellentétben áll és mindkét fél érdekeire nézve sérelmessé válhatik. A miénkkel ellentétes álláspont elfogadásával az első időszak teljesen elsikkadna. Ez élénken emékeztet arra az anekdotára, amely szerint a takarékos ember az első kezdő vizitért lényegesen többet számító orvosprofesszorhoz ezzel köszöntött be első látogatása alkalmával: „Tanár úr kérem, már megint itt vagyok". Az első időszaknak az elsikkadása nemcsak a biztosítóra válhatik sérelmessé, mert megfoszthatja az első időszak perlésének jogától, hanem a biztosítottra nézve is kiszámíthatatlan következményekkel járhat, annál is inkább, mert a Kúriának egyik sokat vitatott újabb ítélete értelmében a folytatólagos, de külön írásban nem kötelezett biztosítási