Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaság felelőssége alkalmazottaiért

25 táplálhatok. Az igazgató, aki vállalata ügyfelétől kölcsönt kér kifejezetten a maga számára s ezzel megszökik, a vállalattól független valaki. A vállalat ugyan vétkes, amikor a vele szemben elkövetett bűncselekmények után nem bocsájtja el, de nem felel az igazgató hitelezőjének, mert az el nem bocsájtásban rejlő vétkessége s az igazgató által ebbeli minőségének íeple alatt elkövetett sikkasztás között okozati összefüggés nincs. Csak ha a Kuncz-féle tervezetnek vagy a M. M. T.-nek szabályát élő jognak állítjuk, lehet felelősségéről szó. Dr. Huppert Leó Jurisdictio és nemzetközi magánjog. A magyar bírói gyakorlat korábban kevés nemzetközi magánjogi döntést mutatott fel, holott számos oly ügy került elbírálás alá, amely valamely külföldi vonatkozása révén nemzetközi magánjogi kérdések felvetésére alkalmul szolgálhatott volna. De úgy az ügyvédség, mint a bíróságok ösztönös érzésből észrevétlenül haladtak el a nemzetközi magánjogi kérdések mellett, úgy hogy igen sok oly ítélet látott napvilágot, mely anélkül bírált el a nemzetközi magánjog körébe vágó eseteket, hogy akár a felek perirataikban, akár a bíróságok állásfoglalásaikban a nemzetközi magánjogi kérdés tárgyalását akár csak fel is vetették volna. Ujabb időben az az örvendetes fejlődés észlelhető, hogy bíróságaink tudatosan és rendszeresen foglalkoznak a perviták során adódó nemzetközi magánjogi kérdések elemzésével és elbírálásával. Ennek a fejlődési irányzatnak egyik szép terméke a Kúria P. V. 4157,920. számú ítélete. A kereset csere-szerződés érvénytelenítésére irányult. A Il-od bíróság az ügylet érvénytelenségét kimondotta és megállapította azt is, hogy az érvénytelenné nyilvánítás folytán mindkét Oldalról az .előbbi állapot helyreállításának volna helye, azonban az előző állapot helyreállítása iránt az ítélőtábla nem rendelkezett, mondván, hogy a felperes által a restitutio során vissza szolgáltatandó ingatlan idegen állam területére esik s így ezen ingatlannak az alperesek részére leendő birtokbocsátása tekintetében végrehajtható módon a magyar bíróság nem rendelkezhetik. A kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak idevonatkozó döntését helytelennek deklarálta. Megállapítván, hogy az alperesek az idegen területre eső ingatlan visszabocsátása iránt viszonkereseti kérelmet elő nem terjesztettek és egy oly végrehajtható határozat — hozatala a bíróságtól e tekintetben nem is kéretett. Az érvénytelenséggel járó in integrum restitutio szempontjának pedig viszontkereset nélkül is eleget lehet tenni