Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám - A kártérítési sajtójog a bírói gyakorlatban

170 most felvetett szempontok honorálását és nem lépett volna annak a megkülönböztetésnek ingatag talajára, amelyre alapítja a vétkességért való felelősség alkalmazását. A vétlen felelősség szabályozása megvan a sajtótörvényben, s ezekre a külön szabályokra akkor is szükség lesz, ha a Magánjogi Törvénykönyv törvényerőre emelkedik. A vétlen felelősségnek azok a szabályai ugyanis, amelyek a kódexjavaslatban vannak, igen szűk terjedelemben szabják meg a vétlenül okozott kár megtérítésének kötelezettségét. Az 1737. 1 szerint az „aki másnak jogvéclte érclekét jogellenesen, de vétlenül sérti meg (vtíep kártétel), a sértettnek ebből eredő vagyoni kárát, ha máshonnan meg nem térül, amnyiban köteles megtéríteni, amennyiben ezt tekintettel a körülményekre, különösen az érdekelt felek vagyoni viszonyaira a méltányosság megkívánja". A szubszidiaritás itt is megvan, mint a sajtótörvény 40. §-ában, de a vagyoni kár megtérítése túlságosan szűk körre van szorítva. A sajtótörvény maga mérlegeli a méltányosság kívánalmait és absztrakté megszabja, hogy a vagyoni kárt a szubszidiáriusan kötelezett kiadóvállalatnak stb. egész terjedelmében és feltétlenül meg kell térítenie. Amint azonban erősen megszorítóan értelmezi a Kúria a St. 39. és 40. §-át abban az irányban, hogy csak büntető ítélet esetében engedi alkalmazni, másfelől lényegesen ki is terjeszti, amikor a sajtójogi kártérítés külön szabályait tekinti irányadónak minden olyan esetre, amkor sajtóközlemény tartalmával van bármilyen kapesolatban'a kár. így az 1930. V. 9-én P. I. 812: sz: alatt hozott ítéletében a Kúria a sajtójogi szabályokat alkalmazta olyankor, amikor a sértő lapközlemény annyiban okozott kárt, hogy a sértett elmebajának kitörését siettette és ezzel munkaképelenséget okozott. Már fentebb jeleztük és A Sajtó folyó évi szeptemberi számában kifejtettük, a sajtójogi külön szabályokat csak az olyan kárra lehet alkalmazni, mely a sajtó különleges természetének megfelel. Az okozati összefüggést, tekintve ennek az összefüggésnek sajátosnak kell lennie, vagyis a kárnak a sajtóterméknek az olvasóközönségre gyakorolt hatása folytán kell előállania, ha t. i. a sajtóközlemény alapján megváltozott a sértettről az olvasóközönség véleménye s ennek folytán kimutathatóan vagyoni hátrányba került. Sajtójogi külön szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a tényállás a sajtótermék szellemi tartalmával van összefüggésben, mint gondolati, a személyiség egészére irányuló hatóerővel; nem elegendő az idegekre gyakorolt pszihofizikai hatás. A sajtóközlemény