Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám

157 hátrányokat. (Cuius oommodum, eius periculum). Innen az elméletet a németek az aktiv interesszé tanának nevezik, a franciák pedig ugyanezt a gondolatot a théorie du risque eréé elnevezéssel illetik.15 Második elv: A kárért való felelősség rendezésénél tekintettel kell lenni a felek vagyoni teherbíróképességére is. Ez az elv nyilvánul egyrészről a felelősséget megalapít^ vagy erősítő irányban olyformán, hogy a vagyonikig erős károkozót akkor is ignybe vesszük a. vagyonikig gyenge kártszenvedett javára szóló kártérítésre, ha az adott esetében az előbb említett erősebb felelősségalapító momentumok (prevenció, aktiv interessé) hiányzanak is, így a felelősség pusztán ezen a. most tárgyalt gazdasági-utilitárius mérlegelésen alapszik. Végső esetben elegendő a kártérítés megalapítására az a körülmény is, hogy az, aki a kárt okozta, elbírja a kártérítést, holott ellenfele tönkremenne, ha a megtérítés elmaradna. Klasszikus esett' ennek a beszámíthatatlan személyek kártérítési kötelessége • (Opt. 1310. §., Mt. 1717. 3. bek. és 1737. §.), hol a kártérítésre nyilván minden egyéb ráció hiányzik. De nagy szerepet játszik a most érintett elv a nagyvállalatok felelősségénél is, hol ez az elv az előző két elv fontos kiegészítőjeként szerepel, lévén a károkozó nagyüzem teherbíróképessége rendszerint korlátlanul nagyobb, mint ;i kárt elszenvedőé (ipari balesetek), tehát a nagyüzem felelősségének teljes kimerítését semmi szempont nem akadályozza. Ugyanis a. most említett ráció nemcsak a felelősség súlyosítása, de mérséklése irányában is kihat, azaz n kártérítésié kötelezett javára is működik akkor, ha — az előbbivel fontott irányban — a vagyoni teherbíróképesség nála hiányzik s ellenfelénél van meg, és — tegyük hozzá — ha a prevenció követelménye az adott esetben nem annyira imperativ, hogy az a méltányossági tekintet szóhozjutását ab ovo el nem nyomja. (Dolózus vagy durván gondatlan károkozásnál tehát 15 A cuius commodum, eius periculum elvét emeli ki Javaslatunk Indokolása is a vétlen felelősség második elvi alapjául a veszélyesség- mellett. Ind. III. köt. ad 1486—1497 §. (Egyéb indokoló elvről aztán nem is szól.) A franciák — tévesen — ugyanezt a részletszempontot az egész objektív felelősség egyetlen és általános princípiumának tekintik, ami az ő irodalmukban is tapasztalható sok félreértés megmagyaráz.