Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - Közszereplés és személyiségi jog

mérsékelhető 10.000 P kötbért köt ki. A további ténymegállapítás szerint a szerződő felek a társaság cégének bejegyeztetése végett az 1927. évi április hó 23. napján a budapesti kir. törvényszék céghivatalánál megjelentek ugyan, de a cég irodahelyisége tekintetében megállapodni nem tudtak, amennyiben a felperesek a saját út 65. szám alatt levő, az alperesek pedig az ugyancsak a saját u. 27. szám alatt levő irodahelyiségeiket kívánták bejegyeztetni; azonban az alperesek az 1927. évi április hó 30. napján hozzájárultak a cég irodahelyiségének VIII., Rákóczi-ut 65. sz. alá való áthelyezéséhez. A felperesek arra alapítják felülvizsgálati kérelmüket, hogy a fellebbezési bíróságnak már a szerződés tartalma alapján meg kellett volna állapítania azt, mikép a felek az új cég irodahelyiségében megállapodtak és ez a VIII., Rákóczi-út 65. szám alatti helyiség volt, de legalább is azt kellett volna megállapítani, hogy az új cégnek az üzletvezetéssel megbízott tagjai, a felperesek voltak jogosultak az irodahelyiséget megválasztani. Aminélfogva az alperesek, az új cég irodahelyiségének bejegyzését megakadályozó magatartásuk folyományaképpen megfizetni tartoznak az új cég bármiféle joga érvényesülésének megakadályozása esetére kikötött kötbért, valamint a cég bejegyzésére irányuló, de a költségre leszállított per költségeit. A felperesek ezek a felülvizsgálati támadásai azonban alaptalanok. A cégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában 26.922 1875. szám alatt kibocsátott miniszteri rendeletből, de különösen az ahhoz csatolt minták szövegéből kétségtelen, hogy a kereskedelmi telep helye alatt — cégbejegyzési szempontból — az a politikai község (város) értendő, ahol a kereskedő, vagy kereskedelmi társaság üzletét folytatja. A jelen esetben nem kétséges, hogy a szerződő felek akaratmegegyezése szerint Budapest volt az újonnan megalakított közkereseti társaság telepének a helye. A budapesti kir. törvényszék, mint cégbíróság a különleges fővárosi viszonyokra tekintettel, célszerűségi szempontból megkívánja, hogy új cég bejegyeztetése alkalmával a cégjegyzékbe leendő bevezetés céljából a felek a telep helyén, tehát a politikai községen felül — utca és házszám szerint megjelölve — azt a helyiséget is bejelentsék, amelyben az új cég üzletét vezeti, illetve vezetni fogja. Ez a követelmény adott azután a jelen esetben vitára okot. A felek között létrejött szerződésben ugyanis nem foglaltatik rendelkezés arra nézve, hogy a felek a közös üzletvezetést a felperesnek Rákóczi-úti, vagy az alperesnek Sas-utcai addigi irodahelyiségében fogják-e folytatni s e részben a fellebbezési bíróság indokolt megállapítása szerint a cégbejegyzési kérelem