Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - Közszereplés és személyiségi jog

45 sorsz. alatt foglalt kiegészítő véleménye szerint az alperes által nem is kifogásolt első jelenet megvalósításában látta, — valamint figyelemmel arra, hogy pillanatok alatt lepergő filmnél a csupán az alkalmazott felirtokkal megszakított, egyben a feliratok tartalmával egybekapcsolt jelenetek annyira egybefolynak, hogy a cégtábla képének az első jelenetben hangsúlyozása kétségtelenül oly hatással van, hogy a folytatólagos jeleneteket a tetjes cégmegjelölés nélkül is csak a kezdetben kiemelt céggel kapcsolatban levőnek látja a szemlélő: a m. kir. Kúria abban az irányban sem lát a megrendelés célját meghiúsító és így a szerződéstől elállásra jogosító mulasztást, hogy a 2. jelenetben nem szerepel az alperesi üzlet cégfeliratos képe, sőt a szöveg is csak az alperes vezetéknevére utal. Egyébként az alperes cégének rövidített megjelölése legfeljebb könnyen javítható hibának volna minősíthető. Ámde adott esetben a javítás elmulasztására sem hivatkozhatik az alperes sikerrel, mert a csatolt leveleiben nem jelöli meg ezt a név-rövidítést kijavítandó hiányként, abból pedig, hogy ezt a körülményt mint a teljesítés egyik hiányát, nem nyomban a kereset elutasítására irányuló kérelme megokolásánál, hanem csak a fellebbezési eljárás végső szakában hozta fel először, következik, hogy e név-rövidítést akkor sem kifogásolta, amikor a felek 11. és 12. jelű leveleinek váltása közben az alperes kívánságainak megismerése végett a felperes filmoperatőrje az alperesnél eljárt. Tehát a javítás elmulasztása sem adhat okot az elállásra, annál kevésbé, mert az alperes e magatartásából nyilvánvaló, hogy e hiánynak annakidején maga sem tulajdonított jelentőséget. Végül kimelve azt, hogy az alperes a válasziratában nyílván alaptalanul utal B) megrendelőjegynek a közlés módjára vonatkozó tartalmára, mint a műsor közben zenekísérettel előadás kikötésének bizonyságára, mert ez a szöveg, hogy a „30 méteres film a hetes kategóriában hetenkint felváltva játszva - . ." semmikép sem értelmezhető az alperes vitatta kikötésként, tehát az sem minősül felperesi szerződésszegésnek, hogy a film közlése, vagyis lejátszása, nem történt a műsor közben, zenekísérettel. Mindezekhez képest tehát jogosulatlannak minősül az alperesnek az ügylettől való elállása, miért is az egységesen megállapított vállalati összeget a szerződéses kikötés értelmében, vagyis felét készpénzben, a felét áruban megfizetni köteles a készpénztőke után számított törvényes késedelmi kamattal együtt. (1931. jan. .9 — P. IV- 5959/1929.) 63. Mt. 1586. §. — A mű hiányossága. — A vállalkozónak úgy kell előállítania a vállalat tárgyát, hogy az nemcsak rendeltetésének megfelelően használható legyen, hanem