Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - A gyermekek, fiatalkorúak és nők védelme a munka jogában

126 kötelezettségeinek nem tesz eleget, ez nemcsak magánjogi hátrányokkal jár, hanem a R. 64. §. (1) bekezdésének d) pontja szerint a forgalmi engedély megvonását is maga után vonja, ha az eladó, „iletőleg jogutódja, akire az eladó a fenntartott tulajdonjogot átruházta" (cessio vindicationis) akár még nem jogerős bírói ítélettel vagy végzéssel igazolja, hogy az ügylettől^ való elállásra fel van jogosítva, vagy a vevő a gépjárómü visszaadására, a vételár, vagy hátralék megfizetésére köteleztetett és e kötelezettségének a teljesítési határidő alatt nem tett eleget. Viszont a vevő is bizonyíthatja közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal, hogy eleget tett a bírói határozattal megállapított kötelezettségének. Kimondja a rendelet, hogy a „rendőrhatóságnak az e pont alapján a bírói határozat jogerőre emelkedése előtt tett intézkedése csupán ideiglenes jellegű és a felek közötti jogviszonyt nem érinti." Érdekes példája annak, hogy magánjogi és közigazgatási jogi rendelkezések az életben mennyire egybefonódhatnak. Dr. Vdgi József. A nem vagyoni kártérítés gyakorlatából. Mióta néhány tételes törvény kodifikálta egyes esetekben a nem vagyoni kár megtérítéséhez való jogot és a bírói gyakorlat e törvények analógiája és később a Magánjogi Törvénykönyv javaslata alapján a személyiségi jogok megsértése esetén ezt általánosította, a felek keresetükkel mindig gyakrabban keresik fel a bíróságokat ilyen nem vagyoni kár megtérítésére irányuló igényekkel, ami azt mutatja, hogy ez a szabályozás, ez az újabb jogi fogalom fennálló tényleges jogi szükségletet elégít ki. A bírói gyakorlat talán a magánjogi csábításnak nem tételes törvényen hanem a bíróságok eseti döntéséből kialakuló szokásjogon alapuló ítéleteiben megy a legmesszebbre a nem vagyoni kár megítélésében, mert amennyiben a kártérítés alapjául szolgáló körülmények fennforognak, erkölcsi kárt rendszerint megállapít, mert leánynál a férjhezmenési esély csökkenését ós az ennek folytán- előálló közvetett vagyoni és erkölcsi kárt minden további bizonyítás és a méltányossági tekintetek mérlegelése nélkül beállottnak tekinti és megítéli. Egyéb esetekben, még ott is, ahol a külön tételes szabályozás ezt nem említi, úgy látszik, hogy a Javaslat 14. §-ának befolyása alatt még az esetben is, ha az erkölcsi kár fenforgását megállapítja, kártérítést csak akkor ítél meg, ha az eset körülményeire tekintettel, a méltányosság megkívánja. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy magáért az elszenvedett sértésért nem ítélnek meg kár-