Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - Észrevételek a kényszerlikvidációs rendelethez

110 zőket kell vizsgálat tárgyává teoáii. Nemcsak azokat, amelyek a kérdés aktualitását eldöntik, ahol t. i. az érdekellentétek a legmerevebben fognak nyilatkozni, hanem főleg azokat, amelyek a gazdálkodás strukturális kérdéseit érintik, vagyis azt, hogy részvény jogunk jelenlegi szabályozása és gazdálkodásunk mai rendje mint viszonylanak egymáshoz. Kereskedelmi törvényünk s a megalkotását követő negy decennium nem ismerte a gazdaságnak azokat a formáit, amelyeket a háború, az infláció, a tőkeszegénység és a tőkehalmozódás kifejlesztett. A rt. formájában míikodo közüzemek, a részvénytársasági formában működő testvér-, anyag- és leányvállalatok, a horizontális koncernek, a rokonvállalatok gazdasági sorsát intéző ú. n. Organgesellschaftok, a háborút követő idők gazdasági szükségszerűségei. A többes szavazati jogot nyújtó részvények új formái, az igazgatóság és az abban résztvevő bankok 'letéti részvényei, a készlet-részvények stb., stb. az infláció igazi mérges virágai. Minderről tudunk, látjuk — főként a német gazdasági életben azok jelentkezését, legtöbbször ártalmas hatását. Csak egyet nem tudunk: hol és mily mértékben valósultak ezek meg nálunk. Amíg arra a kérdésre válaszolni nem tudunk, hogy a gazdasági élet minő újabb formák között bonyolódik le nálunk, amíg azt nem tudjuk megmondani, hogy ezek az új gazdasági formák mennyire alakultak ki, mennyiben gyökereztek meg, mennyire állapodtak meg, addig azt sem tudjuk, hogy mi az a matéria, amit a szabályozás körébe kívánunk vonni. A magyar törvények, különösen a magyar hitel jogi törvények erősen magukon viselik a német minták nyomát. A magyar részvényjogi reformmozgalom sorsát is nagymértékben befolyásolták a német párhuzamos irányú mozgalmak. A Magyar Jogászegylet — hallomás szerint — vizsgálat tárgyává kivánja tenni az alig félév előtt megjelent német hivatalos tervezet elveit és szabályait. Aki az „Ausschuss zur Untersuchung der Erzeugungs — und Absatzbedingungen der deutsehen Wirtschaft" I. albizottság, 3. munkacsoportjának „Változások az egyes vállalatok és koncernek részvény jogi alakulásában" címet viselő általános jelentést olvassa (E. S. Mittler und Sohn Berlin, 1930.),' az nem zárkózhatik el annak megállapítása alól, hogy a fentebb hangsúlyozott gazdasági szempontok kiemelése, termékein irányítást adhat a magyar részvényjogi reform irányitóinak, azonban e szempontokon túráiig valamit' V magyar gazdasági élet strukturális változásai önálló kutatást s ónálló, főként statisztikai megállapítást igényelnek. Prima vista is megállapítható pl., hogy a né-