Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - Észrevételek a kényszerlikvidációs rendelethez

104 % mond. csupán általános direktívaként szabja meg, hogy az értékesítésnek akként kell végbemennie, hogy egyfelől a szakmabeli vállalatok üzleti érdekei a lehetőség szerint meg legyenek óva, másfelől a hitelezők érdekei lehetőleg biztosítva legyenek. Az első kívánalom főként arra céloz, hogy az értékesítés ne járjon árrontással és ne támasszon versenyt a szakmának, jelesül tehát kerülje nagyobb mennyiségű árúnak egyszerre a piacra dobását stb. A második kívánalom nyilván arra irányul, hogy az adós vagyonát minél kedvezőbben igyekezzenek értékesíteni, hogy a felosztási alap és ezzel az egyes hitelezőre jutó hányad abszolút összege minél nagyobb legyen. Ugyané kívánalom az oka annak, hogy a Kfszr., ellentétben a Csődtörvénnyel (158. §.), nem írja elő elsősorban a nyilvános árverésen való értékesítést, miként ezt még a'6340 1927. M. E. sz. rend. 4; §-a is tette, hanem csak annyit mond, hogy a foganatosításnak a vagyonfelügyelő meghallgatása után, nyilvános árverés útján vagy más alkalmas mé>don kell történnie. Az értékesítés befejezéséig az értékesítő szerv kezeli és képviseli az adós vagyonát (Kfszr. 8. §.). Mint idegen vagyon kezelője számadással és jelentéstétellel tartozik (Kfszr. jelen §. 3. bek.), a rendes vagyonkezelő gondosságára van kötelezve (v. ö. Cst. 100. §. 2 bek., M.jogi Tkv. Tjav. 1624. §.), amelynek elmulasztásából eredő minden kárért felelős (Mjogi Tkv. Tjav. 1709., 1111—1116. §-ok). Az adós igénybevehető vagyonához tartozó vagyontárgy tekintetében őt megbízatása körén belül korlátlan rendelkezőjog is illeti (Cst. 100. §. 1. bek.), s jóhiszemű harmadik személyekkel szemben ily rendelkezése akkor is hatályos, ha azzal megbízatása körét netán túllépte volna (arg. ex: Mjogi Tkv. Tjav. 563. §., v. ö. Szerző felszólalásait a Magyar Jogászegyletben a rendelkezés kérdésében, Magyar Jogászegyleti Értekezések Uj folyam XXI. k. füz. — ez idő szerint még sajtó alatt.) Jóhiszemű harmadik személy erészben az a szerződő fél is, aki súlyom gondatlanság nélkül nem tud a vagyonkezelő rendelkezőjogának hiányáról vagy korlátjáról (uott). Az értékesítő szervet továbbá minden egyes hitelezővel szemben felvilágosítás adásának kötelezettsége is terheli (jelen, §. 2. bek.). Az értékesítő szervnek számadási kötelezettsége azonban a jelen § rendelkezéseinek betartásával konzumálva van s ha ennek eleget tett, őt nem lehet magánjogi alapon — számadási perrel vagy számadás helytelenségének megállapítása iránti perre] (Pp. 130. §. 2.'bek.) — még külön