Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyeszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinekaz eddigi gyakorlatban mutatkozó nehézségei és sérelme

második bekezdésén alapuló anyagi felelősségük alól, mert ... mint a fejben II. a Adott esetben pedig Pollák a „R."-iroda .keretében, mint az ingatlan-osztálynak az iroda javára is működő intézője járt el, akinek II. ós III. r. alperesek részéről való megbízatása a fent említett konkludens ténykörülményekből megnyugvással megálllapítható. Az nem lévén tényként megállapítva, hogy a II—III. r. alpereseik tudtával vagy utasítására fejtette volna ki P. a legsajátabb tényének jelentkező visszaélést, a II—III. r. alperesekkel szemben az abbanhagyásra irányuló kötelezésnek nincs helye (1930. dec. 3. — P. IV. 5143/1929.) 46. Kt. 93. §. Bianco váltó. — A váltóbirtokos a kitöltetlenül kapott váltó lényeges kellékeit megállapodás ellenesen nem töltheti ki. E jogszabály folytán arra sem jogosított, hogy a lejárat idejét a megállapodástól eltérőleg későbbi időpontra tegye, mert a lejárt váltó lényeges kelléke s a visszkeresetek szempontjából nem közömbös, hogy a váltó fizetés végett az elfogadónak a megállapodás szerinti időben avagy később mutattatik-e be. K. Minthogy pedig az irányadó tényállás szerint a felperes későbbi időpontra töltötte* ki a váltó lejárati idejét, mintahogy e tekintetben a váltó kötelezettekkel megállapodott, helyes a fellebbezési bíróság álláspontja, hogy a felperes a V. T. 41. és 93. §-ai értelmében elveszítette IV. rendű alperessel szemben a visszkereseti igényét, mert a visszkereseti jogának fenntartása végett szükséges váltó cselekmény (óvás) időpontja tekintetében nem alkalmazkodott a megállapodás szerinti fizetési naphoz, az 1927. január hó 6. napjához s az óvást csalk 1927. március hó 12-én vétette fel. A váltó alapján váltói úton a felperes tehát a IV. r. alperessel szemben, aki forgató volt, fel nem léphetett. (1930. dec. 4. — P. VII. 5516/1929.) 47. Cst. 30. §. Váltóra teljesített fizetés megtámadása. — A Cst. 30.. §-ának rendelkezésére csak a jóhiszemű váltóhitelező hivatkozhaük sikerrel. A váltóhitelező jóhiszeműségének hiányában a váltóra eszközölt fizetés hatálytalanítható anélkül, hogy a váltóadás jogcselekménye külön megtámadtatnék. K. Azt, hogy az alperes 1925. szeptember 20-tól december 22-ig terjedő időben történt fizetések elfogadásakor tudott az adós cég fizetósmegszüntetósi állapotáról, jogszabálysértés nélkül állapította meg a fellebbezési bíróság. A megállapított s meg nem támadott tényállás szerint a hitelezőkkel való egyezkedés folyamatbatétele 1925. március eleje és