Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyeszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinekaz eddigi gyakorlatban mutatkozó nehézségei és sérelme

24 mérlegelésnek ettől eltérő szabályai nyernének alkalmazást. Ugyanis az említett időpont után történt beolvasztás ténye a beolvadt részvénytársaságnál szolgálatban állott alkalma­zottaktlak ott megszerzett jogait az ő beleegyezésük^ nélkül nem csorbíthatja akkor sem, ha a beolvasztó társaság őket szolgálatába átveszi; ezek a szerzett jogok tehát a beolvadás után is megilletik a nyugdíjra jogosult alkalmazottat. (K. 1930. nov. 18. — P. II.' 5982/1930.) 38. 1926:XIV. t.-c. 9. §. Arányszám önkéntes emelése. — Ha a társaság az arányszámot emeli, a nyugdíj felemelést általános szabálynak kell venni, kivéve, ha a társaság aka­ratkijelentésébőí kétségtelen, hogy a felemelést csak kivétele­sen és egyeseknek nyújtott ajándékszerű juttatásként kí­vánja tekinteni. K. Az arányszám alkalmazásának az 1926:XVI. t.-c.ből kitűnő nyilván valló célja az, hogy egyrészt az átértékelés mértéke az ese­tenkénti bírói megállapítástól függetlenül, a békebeli és a megnyitó mérleg vagyoni állapotainak összehasonlítása alapján határoztas­sék meg; másrészt pedig, hogy az összes igényjogosultak, — ellen­tétben a 11. esetével — átértékelt illetményeiket különleges sze­mélyes viszonyaikra való tekintet nélkül, egységes kulcs alapján kapják meg. Az 1926:XVI- t.-c. 9. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a tár­saság a megálllapított arányszámot bármikor minden alakszerűség nélkül felemelheti; a 12. §-nak abból a szabályából, hogy az átérté­kelésre a társaság hozzájárulásában részesülő és keretében külön jogi személyként alakított nyugdíjalap, intézet vagy egyesület vagyoni helyzete az irányadó, ha annak teljesítő képessége a tár­saságénál magasabb átértékelt járandóság fizetését teszi lehetővé; nyilvánvaló, hogy a törvény az igényjogosultak nyugdíjjárandó­ságát általános és egységeskulcs szerint kívánta átértékelni akkor is, ha utóbb akár a társaság, akár a nyugdíjalap vagyoni helyzete a kedvezőbb átértékelést megengedi és a társaság arra kész. Az lyen esetben tehát a nyugdíj felemelését általános szabálynak kell venni, kivéve, ha a társaság akaratkijelentésébőil kétségtelen, hogy hogy a felemelést csak kivételesen és egyesieknek nyújtott ajándék­szerű juttatásként kívánja tekinteni. Alperes arányszámát 60 százalékban tette közzé,, az igazgató­ság azonban az 1927. üzleti év kedvező eredményére hivatkozva, a közgyűlés elé azt a javaslatot terjesztette, hogy az alaptőke a tar­talékokból oly módon növeltessék, hogy a részvény névértéke 70 pengőről 1000 pengőre emeltessék; továbbá, hogy a jóléti állapokra fordított 600.000 pengővel alkalmazottai nyugdíjigényei teljes mér­tékben fedezve vannak, és az alapszabályoik szerint nyugdíjjogo­sult tagok járandóságaikat 100 százalékban megkaphatják; az 1928

Next

/
Oldalképek
Tartalom