Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyeszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinekaz eddigi gyakorlatban mutatkozó nehézségei és sérelme

okból, hogy már nevében előzőleg- az ügygondnok perbe bocsátkozott, el nem késett s ezért a felpereseknek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság ennek megfelelő döntésével jogszabályt sértett, alaptalan. A Pp. 27. §-ának 2. bekezdése szerint oly vagyonjogi perekben, melyekre nézve kizárólagos illetékesség megállapítva nincs, külföldi kereskedelmi társaságokra az a bíróság is illetékes, melynek területén állandó képviselőségük, ilyennek hiányában pedig ügyeik vitelével megbízott közegük van. A felperes ennek a jogszabálynak a felhívásával a budapesti kir. törvényszék illetékességét ajrra alapította, hogy az alperes állsndó képviseletét dr. G. N. automobil kereskedelmi vállalat budapesti cég látta el. A fellebbezési bíróság azonbar azt álllapította meg, hogy ez a cég az alperes által gyártott gépkocsikat saját számlájára vette meg saját veszélyére adta tovább, kocsikat hitelben, bankgarancia és váltófedezet mellett is vásárolt s mint ilyen a vele összeköttetésben lévő cégnek vevője s nem képviselője volt. A fellebbezési bíróság F. H. az alpereshez való viszonyára, amint azt a kir. Kúria már fentebb kiemelte, nem állapított ugyan meg tényállást, de ennek a felmerült kérdés szempontjából nincs is jelentősége azért, mert ha a nevezett képviselője is volt az alperesinek, dr. G. N. autómobil kereskedelmi vállalatra nem ezt a képviseletet ruházta át, hanem vele a képviselettől független vételügyleteket kötött, viszont az alperes a fellebbezési bíróság megállapítása szerint a G. N. céget képviseletével a maga részéről meg nem bízta, sem ez hallgatólagos hozzájárulása mellett képviseletében el nem járt. Ezért, mintegy („ . . . mint a fejben La.. .") a fellebbezési bíróság az illetékesség hiányát a fenforgó esetben jogszabáysért >s nélkül állapította meg. ( 1930. nov- 25. — P. VII. 399/1930.) 30. Pp. 64. §. Kizárási kérelem. — A végrehajtást szenvedő részéről a bíróság ellen azon az alapon előterjesztett kérelem, hogy a bíróság enöke a végrehajtást szenvedő részéről hozzá beadott panasz folytán őt feljelentette és ennek alapján a végrehajtást szenvedő és volt ügyvédje ellen rágalmazás miatt a bűnvádi eljárás megindult, nem alapos, mert az, hogy a bíróság elnöke a hozzá beadott panaszban foglalt állításokban hivatalból, de felhatamázásra üldözendő rágalmazást észlelve a bűnvádi feljelentést megtette: az 1896: XXXIII. t.-c. 87. §-ából, de hivatalfőnöki minőségéből is folyó hivatali kötelessége, amelynek teljesítése őt a Pp. 61. §-a értelmében aggályossá nem teszi. (K. 1930. nov. 27. — Pk. V. 7186 1930.) 31. Pp. 132. §. Keresethalmozás. — LA Pp. szabályai szerint nincs helye a kereseti kérelem oly halmozásának.