Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyeszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinekaz eddigi gyakorlatban mutatkozó nehézségei és sérelme

12 vosnak a véleményét miért fogadta el és miért nem tartotta szükségesnek a szakvéleménynek a felülvizsgáltatását, illetve más orvosszakértő meghallgatását, ítéletében tüzetesen, perrendszerüen meg is indokolta. Ezzel szemben felperesnek a felülvizsgálati kérelmében felhozott az a szubjektív érzése, hogy az egészségi állapota a baleset előttihez viszonyítva, rosszabbodott, a beszerzett tárgyi bizonyítékokkal szemben figyelembe nem jöhet. (1930. okt. 1. — P. II. 1265,1929.) 19. Pp. 401. §.— ítélet. — Az ítélet indokolása a rendelkező résznek a kiegészítő része és mint ilyen az indokolás is tartalmazhat határozat jellegével biró oly kijelentéseket és megállapításokat, amelyeknek perrendszerint a rendelkező részben van a helye. K. Annak előrebocsátásával, hogy az 1924. október havát megelőző időre keresetbe vett illetményeket illető részében a fellebbezési bíróság közbenszóló ítéletét az elsőbírói ítéletet helybenhagyó részítéletnek tekinti, a m. kir. Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. Indokolás . . . Mint a fejben. A fellebbezési bíróság közbenszóló ítéletének a rendelkező részében ,.az elsőbíróság végítéletét megváltoztatja, a kereseti követelés jogalapját megállapítja és a követelés mennyisége tekintetében az ügyet az elsőbírósághoz visszautasítja." , Az ítélet indokolása szerint viszont, a fellebbezési bíróság elfogadta az elsőbíróság végítéletének F. Gyula ós dr. G. Soma tanuk vallomásából és az alperes eskü alatt tett vallomásából levont azt a megállapítását, hogy a felek 1924. év októberében akként állapodtak meg, hogy a „felperes a kapott 9,000.000 koronával magát kie^gítettnek jelentette ki." , , Az ítélet rendelkező részének és az ítéleti indokolásának az egybevetéséből nyilvánvaló, hogy a fellebbezési bíróság az 1924. október haváig a felperes által ki nem szolgáltatott illetmények címén támasztott keresetet szintén alaptalannak találta és e tárgyban az elsőbírói döntést magáévá tette. (1930. (okt. 7. — P. II. 4729 1929.) 20. Pp. 401. §. 3. bek. Indokolási kötelezettség. — A felsőbíróság feloldó ítélete után hozott ítélet nem állhat — az eltérések kiemelése mellett — a feloldott ítéletre utalásból'. K. A fellebbezési bíróság P. VIII. 7648 36/1928. számú ítéletében csak azoknak a perbeli körülményeknek elbírálásával foglalkozott részletesen, melyek a kir. Kúria P. VII. 2231 23/19299. szám alatt kelt végzése következményekép merültek fel, viszont a per egyéb kérdései tekintetében korábbi 17. sorszám alatt kelt ítéletének tartalmára, s az abban foglalt ténybeli és jogi döntésekre hivatkozik.