Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9. szám - Haszonbérleti szerződés

493 Ferenc, Dr. Makai Ödön és mások. A lemondás gyakorlata körül azt panaszolják, hogy a telekkönyvi hatóságok megkívánják mindazon terhek részletes felsorolását, melyekre vonatkozólag az adós a ranghelyfentartás kedvezményéről lemondott, ahelyett, hogy megelégednének az adós általánosan lemondó nyilatkozatával. Nehézségek merültek fel abban a tekintetben is, hogy a tulajdonos a ranghely fel jegyzési kérvényt visszavonhatja. Egyébként a jelzálogtörvény ellen általában csak az a panasz merül fel a véleményekben, hogy egyes helyei (telekadósság, jelzálogadóslevél) nem mennek át a gyakorlatba (így Dr. Bruck Sándor, Dr. Kohner Arthur) és végül kifogások merültek fel az egyetemes jelzálogjogra vonatkozó és elméletileg helyes és részletes szabályoknak a gyakorlatban való túlságos nehézkessége ellen, (így Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület, Dr. Bruck Sándor, Dr. Kohner Artúr stb.) A vélemények nagyrésze azonban a kérdés legpraktikusabb és legfájóbb részével az ingatlan végrehajtás hosszadalmaságával és eredménytelenségével szemben teszi meg észrevételeit. A végrehajtás kérdése általában az egész magánjogi életünknek elhanyagolt része. A vélemények különböző részletkérdésben adnak sok megszívlelendő tanácsot, mások a végrehajtás helyett az ingatlan felszámolási eljárásra akarnak áttérni és tesznek erre vonatkozó javaslatot (így részletesen Dr. Makai Ödön). A cégbíróság gyakorlatára vonatkozólag főleg az osztalékjog ujabb értelmezését valamint azt a gyakorlatot kifogásolják, hogy az igazgatóságnak szolgálati természetű járandóságait is csak azért, mert. az illető tisztviselő az igazgatóság tagja, lesz, csak a közgyűlés állapíthatja meg. Több részletes vélemény a cégbírósági gyakorlatot elvi alapon bírálja. Dr. Kégl János, Dr. Kohner Artúr, Dr. Proszvimmer Béla, Dr. Yarannai István alapos és részletes fejtegetéseikben egyértelmüleg az úgyis súlyos gazdasági viszonyok között károsnak tartják az alapszabálymódosítások terén a cégbíróságoknak beavatkozási módját, mely ellentétben álí a kereskedelmi törvény eredeti elgondolásával és tulajdonképen a vajúdó részvénytársasági törvényes reformnak a bíróságok gyakorlatában, meglevő törvényes alap nélküli, esetleges megvalósítása. Ezzel kapcsolatos a cégbiztos eddigi passiv magatartásából való kilépése. Amellett, hogy a régi alapszabályok megváltoztatása szerzett jogokat és a felek szerződési autonómiáját sérti, hiábavaló fáradtságot és költséget okoz és a kívánt változtatások (pl. az osztalékjog, az alaptőke befizetési módja befizetett alaptőkénél)