Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Sajtó okozta kár

7 Ezek és hasonlók indokolják, hogy a törvény ne elégedjék meg sem annak a nyilt hangsúlyozásával', hogy a nem vagyoni kár a vagyoninak a felsőbb foka, sem azzal, hogy a nem vagyoni kár függő természetére pusztán „is", „es" vagy hasonló 'kötőszókkal utaljon. f 3. A vagyoni és a nem vagyoni kártérítés viszonyáról azonban törvényeink csak 'akkor szólhatnak, ha a vagyoni kár negatív elnevezését vagy más pozitívvel pótolják, vagy legalább is egy helyen,'de ott azután kétséget >/e>n türö élességgel megállapítják, mit is értenek nem vagyoni kár alatt. ^ Másodrangú kérdés, vájjon ennél elnevezésű] az „elégtétel" szó szolgáljon-e? Ellenben ugy tetszik, Lényeges, hogy már az elnevezés se legyen sem nemleges, sem homályos. 4. Törvényeinkben már most a nem vagyoni kár tartalmát a személyiségi jog jogellenes megsértésével kellene meghatározni. Erre utal, hogy MMT a személyiségi jogot Fennálló intézménynek veszi és önálló védelemben részesiti. Erre, hogy a. gyakorlat is ilyenként bánik vele. Erre, hogy az itt szóban forgó sajtó és egyéb támadások valamennyien a személyiség szabad és háborítatlan érvényesítésének jogellenes akadályai. És erre, hogy az eddigelé birói döntés alá került valamennyi büntetőjogi és valamennyi magánjogi védelemben részesült eset is olyan, amely a személyiségi jog jogellenes megsértése volt. A személyiségi jog tartalma nálunk is, egyebütt is sokkal határozottal) és inkáim megfogható, mint az a negatívum, amelyet a nem vagyoni kár homályos kitétele takar. É,s pusztán azért, mert a, német törvény 847. §-a Nichtvermögensschadeniró] szól, a mi törvényeinknek amelyek épen a személyiségi jog anyagában a németekétől elég élesen eltérnek, talán mégsem kellene azokat követniök. ő. Az eddigiekben vázolt kérdések is még sokkal élesebbekké válnak, mihelyt azt a. továbbit vetjük fel, vájjon mi a tartalma a magánjogi igénynek akkor, ha a sajtótámadás folytán meg indult büntető per felmentéssel vagy megszüntetéssel végzödöttf Az 1914:XIV. t.-eikk 39. §-a erről csak annyit mond, hogy a. kártérítési követelés a sértettet akkor is megilleti, ha,' a közlemény nem állapit meg bűncselekményt és hogy ebben az esetbon a kártérítési igényt csak polgári uton lehet érvényesíteni. De nem szól a. szakasz arról, vájjon a polgári érvényesítésre való utalással a magánjogi szabályokat is meg akrta-e változtatni, vájjon ki akarta-e terjeszteni <<