Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Magyar Magánjog mai érvényében. III. kötet két részben. Kötelmi jog

46 rétegezödésü jogásztársadalom részéről osztatlan tisztelet jár ki a. jubiláns egyesületnek. A diszgyülósen az enüéikbeszédet a 2-") év előtfii jubileum szónoka, dr. Illés József tartotta, a magyar jognak — és vele a Magyar Jogászegyletnek historikusa. Az emlékbeszéd szólt a múltról és szólt a jövőnek. Igen élesen szembehelyezkedett nem is a eodiíikatios munkával, mint a kodifikatios törekvésekkel. Érvelésének ereje nem az egyénien éles meglátás, hanem a széles körökben élő felfogás autoritativ kinyilatkoztatása — amii néhány nap előtt Juhász Andornak, a Kúria nagytekintélyű elnökének jogászegyleti felszólalásában is erőteljesen kifejezésre jutott. Illés Józsefet nem a jogtörténésznek a múlthoz való subjeetivc természetszerűen jelentkező ragaszkodása vezette — ö részese volt a. eoditieatios miniszteri munkálatoknak épugy, mint a parlamenti tárgyalásoknak. Juhász Andoi és Illés József felszólalását nemcsak autoritativ súlyuk miatt kell fontolóra venni — mögöttük is ott van a hasonló gondolkodásnak longus oiídója. Illés József egyébként igen szerencsésen reámutatott arra, hogy a eoditieatios munkálatok teljesítése nem volt meddő munka — csak át kell lapozná bíróságaink gyakorlatát és akkor sürün megtaláljuk a codificaitio üdvös hatásait, esakugy, mini ahogy jogirodalmunkat is megelevenítette a maga tápláló erejével a törvénykönyv előkészítése. A oodifieatio eddigi munkája sem volt céltalan energia pazarlás, még ha a törvény megalkotásával nem is jutna el culminiaírójáig. Talán lehet formailag önellentmondást beleolvasni IIlós felszólalásába., hogy minek a. cödificatáos munka folytatását kivánni, ha a törvényalkotás utolsó állomásáig nem akar eljutni. A jog feletti magasabb eszmények jegyében, ez az önellentmondás mély böles( séggé oldódik fel. B. S. Előadás a védjegyes áruk és márkacikkek hatályosabb védelméről. A budapesti Kereskedelmi Kamara mellett működő választottbiróság az elmúlt hetekben a márkacikkek előirt árának be nem tartását tisztességtelen versenynek minősítette. Ez az ítélet (39.820/1929.) nagy gazdasági hordörejénél fogva élénken foglalkoztatta a szakköröket és bár épp az érdekelt szakkörökben az ítélet egyhangú helyesléssel találkozott, minthogy a hazai bíróságnak első ízben volt alkalma e kérdéssel foglalkozni és a kérdés a versenyjog egyik legnehezebb kérdéseihez tartozik, az Iparjogvédelmi Egyesület szükségesnek tartotta az ítéletet a jogászi és gazdasági szakkörök előtt bővebben ismertetni. Az Iparjogvédelmi Egyesület tehát felkérte dr. Szenté Lajos ügyvédet, hogy fenti cimen