Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Meszlény Artúr

3 íaé&i, helyesen kritikai problémájával foglalkozik s az akkor még szinte kezdőszámba menő szerző kibontakozó iroi qualitásának s az analízisekre való nagy hajlandóságának sokatigérö bizonyítéké. Ezt követi a Zsögód-féle „Fejezetekhez" készült „Mutató és forrásgyűjteményt, mely az egyénies jellegénél és sajátos rendszerénél fogva nehezen hozzáférhető, különben nagybecsű munka olvasását és használatát jelentékenyen megk önnyitve nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy annak tartalma a magyar jogtudományra termékenyítőleg hathasson. Majdnem egy időben e segédkönyvvel adta ki szerző „Magánjog politikai tanulmányok" cimen, hat egymástól különálló értekezését, melyek közül különösen is kiemelendő a nem vagyoni érdekek jogi védelméről szóló második dolgozata. Ebben a dolgozatóban a személyjogok tiszta magánjogi védelmének és e védelem intézményes kiépitésének kérdésével foglalkozik s hazai irodalmunkban, ezen a téren, az úttörő munkálatok egyik legkivál óbb ját nyújtja. Tudományos tevékenységi köre ezután fokról-fokra tágul. A kartellek és trösztök c. és Baumgarten Nándorral együtt irott, akadémiai jutalommal kitüntetett monographiája (1906), mely németül is megjelent; A schiveizi polg. törvénykönyvből (1909) írott magyarnyelvű munkája, továbbá az ugyanezen codex vagyonjogi intézményeit taglaló németül kiadott értekezése, majd a polgári perrendtartási törvényhez készült nagyszabású Bevezetője ós kapcsoljuk ehhez mindjárt hozzá a törvénykezési jog területén mozgó számos kisebb és nagyobb munkáját, különösen pedig Jancsó György polg. perjogának kiegészítő két hatalmas kötetét: mind arról a sokoldalúságról tesznek bizonyságot, mely Meszlény Artúrt, ujabb jogi irodalmunk egyik legtermékenyebb és legképzettebb munkásává avatta fel. A szigorúan tudományos jellegű tevékenységnek egyik vonatkozása az a munkásság is, melyet Meszlény Artúr a rendeleti jog terén, uj intézmények bevezetésével, tervezetek készitésénél s az azok reformjára, vonatkozó tárgyalásoknál kifejtett. A kényszeregyezségi eljárás szabályozásában kiemelkedő része volt,s a nehéz anyag feldolgozásában és gyakorlati értékesitésében ismertető előadásainak, cikkeinek egész sorozatával egyúttal propagandisztikus irányban is működött. Alig merült fel egyébként jogéletünkben kérdés, melyhez — ha az hivatásos stúdiumát bár oly messziről is érintette — Meszlény Artúr egyre súlyosbodó tekintélyével hozzá ne szólott volna. Jogászegyleti és más szakfórumok előtt tarr