Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Jogos védelem és kártérítés

22 Kívánatos volna még a törvényhozás utján oly irány* ban is intézkedni, hogy a pénzügyi kormányzati jogosítva legyen a vállalatok fizetésképtelensége esetén a társulati adót, általános adórendezésen kivül is törölni. Dr. Nyulászi Alajos. ^Jogos védelem és kártérítés. A Kúria P. VI. 7/1928. számú 1929 november 5-én hozott Ítéletében felperest kártérítési keresetével elutasítja, mert megállapítás nyert, hogy a felperes részvételével 1 efoiyt verekedés folytán alperes hozzátartozói veszélyeztetve voltak és alperes az ö megvédésükben tette a riasztó lövést, mely felperest találta. ,,Az anyagi jog szerint — mondja ;ÍZ ítélet, — magánjogi vonatkozásban sem jogellenes a sérelmet okozó olyan cselekmény, amely szükséges volt avégett, hogy annak elkövetője az ellene vagy hozzátartozója ellen intézett közvetlen jogellenes támadást elhárítsa". Minthogy pedig a tényállásból a Kúria azt állapította meg, hogy a cselekmény a közvetlen támadás elhárítására szükséges volt, még ,,a vétlen kártételre vonatkozó magánjogi szabályok értelmében sem követelheti felperes a kára megtérítését, mert az ilyen alapon támasztott kárkövetelés sem áll meg akkor, ha az azt előidéző cselekmény — mint jelen esetben is — nem jogellenes". A Kúria, ítélete a -Magánjogi Törvénykönyv javaslatának 1712. és 1737. §§-ain alapszik. Az 1712. §. szerint nem jogellenes a sérelmet okozó cselekmény, ha szükséges volt a végett, hogy a tettes a sértettnek közvetlen jogellenes támadását magáról vagy másról elhárítsa. Tehát világosan kimondja, hogy a cselekmény nem jogellenes, azonban kell, hogy a támadás közvetlen és jogellenes legyen, hogy a sértettnek a támadása legyen és hogy szükséges legyen a. védelem a támadás elhárítására, tehát ne legyen több, mint ami szükséges, ne lépje tul a támadás elhárításához szükséges mértéket. A büntetőjogban a jogos védelmet a Btk. 79. §-a szabályozza. A jogos védelem kizárja a cselekmény beszámithatóságát Ez az első eltérés a magánjogi szabályozással szemben. A jogos védelem esetén is van bűncselekmény, az eredmény objektíve jogellenes, azonban a tettes terhére be nem számitható, a tettes felmentése sem azért történik, mert nincs bűncselekmény, hanem, mert beszámitbatóságot kizáró ok forog fenn (Bp. 326. §. 3. pont). Azonkívül az eltérés az a magánjogi szabályozástól, hogy a jogos védelem akkor is mentésit, ha nem a