Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - Közjog ellenes jogszabályszaporítások

169 JOGÉLET A Magyar Jogászegyletben dr. Fodor Ármin kúriai tanácselnök e hó 8-án előadást tartott a „polgári peres eljárás reformjáról". Előadó előrebocsátotta, hogy nem a tárgyalás alatt levő törvénytervezetről akar beszélni, amely a törvénykezés egyszerűsítéséről szól. Ennek részletei még nincsenek véglegesen megállapítva, azokat tehát csak akkor lehet tárgyalni, ha az igazságügyminiszter a törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszti. Ennélfogva csak arról akar beszélni, hogy szükséges-e polgári peres eljárásunk reformja és melyek a mai eljárásnak azok a hibái, amelyek miatt a reform szükséges. Evégett végigment az elsőbírói, a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásban mutatkozó hibákon, hibáztatta az előkészítő iratok túltengését, a szóbeliség háttérbe szorítását, az eljárás hosszadalmasságát, amelyet a peranyag koncentrációjának hiánya okoz, a bíróságok túlterhelését stb. Az ügyvédség panaszait egyes rendelkezések ellen jóakarattal és közös megértéssel orvosolni lehet. A reformnak nem lehet célja, hogy a Plósz-féle perrendtartás elvein rést üssön, ellenkezőleg ezeknek az elveknek keresztülvitelét kell megvalósítania, mert csak ilykép lehet megelőzni igazságszolgáltatásunk színvonalának sülyedését. A Civil jogászok Yitatársaságának előadásai. Ifj. dr. Szigeti László „A kódex stílusa" (kódexszövegezési problémák) címen tartott előadást. Kiemelte, hogy amennyiben a kodifikálást szükségesnek tartjuk, a kódex szövegezésénél megint felmerül egyrészt a jogbiztonság, másrészt a hajlékony, az esethez alkalmazkodó jog problémája. A kódexnél nem kell félni merevségtől, inkább attól kell tartanunk, hogy a jogbiztonságot a kódex sem biztosítja. A keret és részletes szabályozás kérdésére nem lehet általános választ adni, a kódex anyaga, az intézmények természete szerint egyszer részletes, egyszer keretszabályozás a célszerű. Ismertette azokat a szempontokat, melyek szerint ez a kérdés eldöntendő. Az előadást érdekes vita követte, melyben többek között dr. Meszlény Artúr, dr. Blau György, dr. Vági József, d.r Varannai István és dr. Gál Dezső vettek részt. Ifj. dr. Nagy Dezső „A codex hézagainak pótlása" címen tartott előadást. A törvénykönyv különböző részeiben észlelt nagy gyakorlati fontosságú hiányok feltárása után kiindult az előadó abból az alaptételből, hogy az igazságszolgáltatási gépezet folyamatossága a tökéletes államélet egyik főkövetelménye. Minden állam arra törek-