Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 4. szám - A biztosítási végrehajtás közigazgatási eljárásunkban
148 jogerős határozatta] megállapított és kiélégítésileg végre nem hajtható kötelezettségekről fogunk szólni, mert a bár nem jogerős, de végrehajthatönak nyilvánított határozatok alapján foganatosított esetleges biztosítási intézkedések biztosítási végrehajtásnak nem tekinthetők. A biztosítási végrehajtásról a 600/1929. P. M. sz. rendelet V. fejezet úgy intézkedik, hogy a közadók módjára behajtandó követelések részint azért, hogy az ingatlanok által biztosítva legyenek, részint pedig az elévülés megszakítása céljából szabályszerű hátraléki kimutatások alapján végrehajtáson kívül is az adós öszszes ingatlanain biztosíthatók. Ugyanezen fejezetben a 82. §. a közadók soronkíviili biztosítása és behajtása cím alatt akként rendelkezik, hogy ha valamely még ki nem vetett közadó beszedése a m. kir. adóhivatal, illetőleg a község (város) megítélése szerint veszélyben forog, és az illető közadó a vonatkozó törvények és törvényes rendelkezések értelmében soronkívül kivethető és biztosítható, az a m. kir. adóhivatal a közadó kivetésekor annak soronkívüli biztosítását elrendelni köteles. Ilyen esetekben a zálogolási eljárás azonnal keresztül vezethető, de amennyiben az adóköteles a tartozás esedékessége idejében befizeti, avagy megfelelően biztosítja, illetőleg az esetleg kapott fizetési kedvezmény feltételeit pontosan betartja, a biztosítás céljából foganatosított zálogolás után terhére adóbehajtási illeték fel nem számítható. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a biztosítási végrehajtás intézményét a közigazgatási eljárásban tételes jogunk elvileg ismeri, még pedig nem csupán a közjogi jogviszonyból származó, tehát természetük szerint is közadók módjára végrehajtható kötelezettségek fennforgása esetén, de ismerheti a magánjogi jogviszonyokból származó, a közigazgatási hatáskörbe utaít jogvitákból származó követelésekre nézve is, amennyiben ezek közadók módjára hajtandók be. Mindezek a biztosítási végrehajtásra vonatkozó szabályok a közigazgatási eljárásban akkor érvényesülnek feltétlenül — egyéb kellékek fenforgása esetén is, — ha a kötelezettség, amelynek biztosításáról szó van, az objektív jogban elvileg le van fektetve és a közigazgatási hatóság csupán a tényálladéki elemek fennforgását konstatálja és épp úgy a kötelezettség mérvének a megállapítását végzi. Amennyiben azonban nem csupán a tényállás fennforgásának megállapítása és a szükséges biztosítás mérvének megállapítása van a közigazgatási hatóság hatás-