Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - Megjegyzések az új biztosítási codex tervezetéhez

jogügylet éppen az általános szabályozástól eltérő rendezést kívánná meg. Ha azonban azt nézzük, mit jelent az intézkedés biztosítási szempontból, úgy annak aggályossága csak fokozódik. A biztosított esemény bekövetkeztének lehetősége és ennek valószínűsége, a kockázat, az, ami az egész szerződés alapját képezi és az abból eredő jogokat és kötelezettségeket determinálja. A kockázat szerződés megkötésekori mérvének és fennállása alatti változásának a biztosító részéről való pontos tudomása a szerződés megkötésének és fenntartásának elengedhetetlen előfeltétele. Az adatszolgáltató fél, a szerződő, aki a közlési kötelezettség, illetve változásjelentés alakjában köteles minden olyan tényt a biztosítóval közölni, amely a kockázat szempontjából jelentőséggel bír. Ha a biztosító kártérítési kötelezettsége a közlési kötelezettség megsértése, illetve változásjelentés elmulasztása esetén is eredeti formájában megmaradna és az ezen esetre szerződésileg megállapított és törvényben maghatározott jogkövetkezmények a szerződőt csak vétkesség esetében terhelnék, akkor a biztosítási szerződés egész kötelmi és matematikai egyensúlya felborulna. Ennek ellenére a Tervezet 25. §-a a közlési kötelezettséget, 34. §-a a változásjelentést illetőleg a jogkövetkezmények beállását a 7. §. esetében, sőt ezen felül is, expressis verbis, kizárja. A kockázatviselés és mérve a biztosítási szerződés causája. Ha az egyik szerződő fél bizonyos körülmények fennforgása esetében a szerződést egyáltalán nem, vagy csaK más feltételek mellett kötötte volna meg, illetve azok módosulása esetében azt nem tartaná fenn, az ehhez való és szerződésben és törvényben is meghatározott jogot nem lehet a másik fél vétkességétől függővé tenni és a szerződés erre vonatkozó és egyező ügyleti akarattal létrejött határozatait a 7. §. útján nem írottnak tekinteni. A fenti legkirívóbb eseteken kívül a 7. mint vörös fonál húzódik végig az egész tervezeten és mindig készenlétben áll a szerződés és maga a törvény által a szerződés leglényegesebb kellékeire vonatkozó szabályok megsértése esetére meghatározott jogkövetkezményeket nullifikálni a szerződő vétkességétől függően. A 7. §. rendelkezése ellenkezik az általános jogszabályokkal és ellenkezik a biztosítási szerződés célzatával és lényegével is és a gondatlanság sanctió nélkül való hagyásával olyan messze megy el, hogy a speciális jogi szempontokén felül már azt a bizonyos népnevelő hatást is veszélyezteti, melyet kellő fokú rigorozitás alkalmazásával minden széles köröket érintő törvénynél szem előtt kell tartani. Dr. Fonyó György.