Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Biztosítási díj mint dologi teher

23 Igazolás. Önhibáján Jcivüli mulasztásnak nem tekinthető az. ha a kötelező ügyvédi képviselet mellett folyó perben, a fél képviselője, mint azt felperes maga is előadja, tudatosan nem él jogorvoslattal (felülvizsgálattal), ennélfogva a jelen esetben az igazolási kérelemnek alapelőf'eltételef az önhibáján kívül mulasztás hiányozván, a felperes igazolási kérelmét megtagadni és az elkésetten beadott felülvizsgálati kérelmet a Pp. 529. §-a értelmében visszautasítani kellett. (Kúria P. V. 2217\1929. — 1929. december 28-án.) Meg-f elei a Pp. 108. §-ban lefektetett jogszabálynak: a meghatalmazott cselekményét olyannak kell tekinteni, mintha a fél maga végezte volna. Természetesiein cselekmények alatt a meghatalmazott szándékos mulasztásait is kell érteni (1. Kovács Marcell: a Pp. magy. II. k. 370. old.). Az igazolással élő fél tehát nem hivatkozna tik aura, hogy ügyvédje az ő utasítása ellenére felülvizsgálattal nem élt, és hogy ha ügyvédjének a felülvizsgálati kérelme he nem adására jogászilag helytálló oka lehetett is, ez nem szolgálhat az ő sérelmére és nem foszthatja meg őt attól a jogtól, hogy felülvizsgálattal élhessen, ha azt szükségesnek tartja. Az ügyvéd anyagi jogi felelőssége ügyfelével szemben a mulasztás miatt ugyancsak nem állapitható meg; hisz fegyelmi vétséget követ el az Ügyvéd, aki világosan igazságtalan ügyekben konokul perlekedőknek eszközéül magát felajánlja, illetve a felek részére haszontalan ós alaptalan beadványokat szerkeszt. (1874-.XXXIV. t.-c. 69. §.)