Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 1. szám - A végrehajtási jelzálogjog
12 időre van oontemplálva. Ezzel szemben a végrehajtási jelzálogjognak törvényes célja és rendeltetése: a követelésnek az ingatlanból árverés utján eleendő mielőbbi kielégítése. Az árveréssel azonban az adós vállaIIkopásának, gazdálkodásának megszűnése szokott együttjárrii. A végrehajtási jelzálogjogok összeül közévénél tehát teljesen közömbös, és vizsgálat tárgyává sem tehető, hogy gazdaságilag mi volt az egyes követelések rendeltetése. A jelzálog tulajdonosa a dolog természete szerint arra. sem hivatkozhatik, hogy a. hátrább került követelésnek ép a ranghelyre való tekintetté] más (terhesebb) feltételei s járulékai voltak megállapitva, mini az elébe kerüli végrehajtási jelzálogjognak s ezért nem volna méltányos, hogy a hátrább került jog az előző megszűnése esetén annak elönyösebb helyére kerüljön. Nem lehet érvelni azzal sem, hogy a hátrább került végrehajtató hitelező annak tud&tjában szerezte meg ranghelyét, hogy előtte már végi', jelzálogjog van bekebelezve és pedig azért nem, mert a végr. jelzálogjogok rangsorának keletkezését még az ogyidőbeu lejárt követeléseknél is a, véletlen körülmények dönt|ik el. Gyakori eset, hogy korábban lejárt követelés, mint végr. jelzálogjog az adós rosszhiszemű védekezése, vagy pertechnikai akadály (pl. a kézbesítés sikertelensége) következtében hátrább álló ranghelyen kerül az ingatlanra, mint egv későbben lejárt követelés. A követelések behajtása: a hitelezők versenyfutása, melyben a, qui prior temporo, potior jure ősi elv az irányadó. A megelőzéssel való jogszerzés csak az éberebb hitelezi) javára (vigilantibiis jura) de nem egyúttal s je'zálog tule jonojüínak előnyére is szolgálhat. A szerződéses jelzálognak továbbá egyik alapvető szabálya, hogy nem ad jogot a. jelzálog birtokára, gyümölcseinek szedésére, vagy .egyéb hasznainak élvezetiére. (J. t. 24. §.) Ezzel szemben a végr. jelzálogjog legfontosabb következményeinek egyike, hogy a hitelező a jelzálog tulajdonosa kezéből kiveheti a birtokol, ;j gyümölcsök-, hasznok szedés i jogát és a jelzálogot a zárgondnok kezelésébe adhatja. (Nem változtat e tétel helyességén az üj jogszabály, hogy a V. R. 30. §-a szerint zárgondnok maga a végrehajtást szenvedő is lehet, ami a. gyakorlatban ugy is rendkívül ritkán fog bekövetkezni.) A végr. jelzálogjog tehát tulajdonképen nem jelbirtok, hanem rendszerint a zárgondnok utján gyako olt tényleges birtok. Helyeseli ismeri fel Szladits: „A végrehajtási jelzálogjog csak külsőleg hasonlít a. szerződési zálogjoghoz, tartalmát a végrehajtási törvényből meríti". (Dologi jog 308. old.)
