Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Biztosítási díj mint dologi teher

115 ződő ellenfélre a szerződés megkötése után harmadik személyekkel szemben fennálló kötelezettség származik". Tehát megszegi az ügyvédi titoktartást az az ügyvéd, aki egy ingatlan eladásánál azt is előadja, hogy az eladandó ingatlan gazdája súlyos anyagi helyzetben van, de nem sérti meg az ügyvédi titoktartás kötelezettségét az, aki mint az eladó ügyvédje figyelmezteti a vevőt arra, hogy az ingatlanon bizonyos fajta terhelések vannak, melyek harmadik személyekkel szembeni szolgáltatásra kötelezik. (Szolgalmi jog vagy tartási kötelezettség stb.) A másik döntvény megállapítja az ügyvéd kártérítési felelősségét saját felével szemben, ha valamely bizonyítékok bejelentésére kitűzött határidőt elmulasztott. A helyzet itt az volt, hogy az ügyvéd régi és kipróbált irodavezetőjét; bizta meg a terminus lejárta előtt öt nappal, hogy az aktákat neki előkészítse. Ezt az irodavezető elmulasztotta. A Reichsgericht döntése szerint minden ilyen fajta mulasztásért egyedül az ügyvéd felel, még ha az aktára rá irta is, hogy mikor készítendő elő, vagy határidő naplójába elő is jegyezte. Német jogi lapok nem ítélik e döntvényt szerencsésnek, nem látva vétkes mulasztást azon ügyvéd részéről, aki régi és kipróbált irodavezetőjére mindössze ez esetben egy terminus betartását bízza rá ós az ennek sem tesz pontosan eleget. K. J. A manchesteri kereskedelmi bíróság a North of England Proteoting and Indemnity Association esetében kimondta, hogy csak előzetes bírói bejelentés ós az ezt követő felülivizsgálat esetén van joga valamely vállalatnak a vállalat célját kitevő üzlet- vagy munkakörét megváltoztam. Ennek a határozatnak különös fontosságot ad még az, hogy az ott fennálló jogszabályok értelmében minden nem a vállalat üzlet- és munkakörébe vágó ténykedés mint „ultra vires*' s emm isne k tekin ten dő. Ugyané bíróság megengedi a részvényjegyzést megtámadni nem csak akkor, ha a társaság alakulási tervezete nyilván félrevezető célzatú volt, hanem akkor is, ha bár jóhiszeműen, de a részvényjegyzőket hibás vagy helytelen összeállításánál foigva félrevezethette. A német és osztrák jogban ezzel szemben a részvényjegyzés sohasem támadható meg mint ilyen, legfeljebb a tervezetet hibásan összeállító vonható kártérítési kötelezettség alá. K. J. Grand formulaire pratique címen megjelent a Social Edition kiadásában (120 Avenue Champs Elysées, Paris) a jelenleg érvényben lévő fontosabb francia magánjogi döntvények, rendeletek, alkalmazott szokásjogok gyűjteménye, melyhez csatolva van a leggyakoribb polgári peres és perenkivüli beadványok iratmintatára is.