Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - A nemi erkölcs a bíróság ítélkezésében

65 daImi helyzetét teljesen tönkre tette és szabadul minden felelősség alól a kétoldalú turpitudó alapján. Ha állandó ágyassági viszony forog fenn, akkor még szigorúan érvényesül az elv, hogy turpis causa igényeknek jogsegély nem adható. Érre nézve már egy kúriai határozatot idéztem. Söt általában az ágyassági viszonnyal szoros kapcsolatban nem álló munkaclijazási követelések sem Ítéltetnek meg, ha az egyik ágyas a másiknak munkát teljesített; az ajándékozások, melyek ágyasssági viszony fennállása alatt történtek még az általános szabályok szerint durva hálátlanság okából sem követelhetok vissza. (így Kúria P. V. 3911/1926.) A jogsegély megtagadása tekintetében kivétel a viszszakövetelési igényeknél az az eset, hol a kétoldalú turpitudó ellenére méltányosnak mutatkozik a restitutió. A bíróságok ezt a gyakorlatot felhasználva sokszor tulajdonképen más természetű jogi sugalmakat ezen a címen érvényesitik. így az egyik esetben a nős férfi egy nőnek házassági Ígéretet tett, vele szerelmi viszonyt folytatott és különböző ajándékokat adott neki. Ezeket az ajándékozott ingókat követeli vissza per utján. A Kúria kimondja, hogy a kétoldalú turpitudó fennforog és ebben a nő is részes, mert házassági ígéret elfogadása nős férfitől és ennek alapján szerelmi viszony folytatása a jó erkölcsökbe ütközik, az ajándékozott ingókat azonban nem ítéli vissza, mert a férfi nem hozott fel olyan tényeket, melyek visszakövetelési igényét méltányossá tennék. A jogsugalom itt az, hogy mégis a nő a kihasznált és csak fokozná az erkölcsi rend sérelmét, ha a nő gyengeségével visszaélő férfi, aki úgyis minden felelősség alól szabadul — még az ajándékokat is visszakapja. (Kúria P. III. 6410/1927.) Egy másik esetben a férfi a nála 6 évvel idősebb családanyának megígérte, hogyha a nő férjétől elválik, feleségül veszi, vele 10 éven át szerelmi viszonyt folytatott, a világháború és a nehéz gazdasági helyzet a nő házasságának felbontását megakadályozták. Végül a férfi kijelentette, hogy nem fogja feleségül venni az asszonyt. Az asszony az ajándékokat követeli vissza. A Kúria megállapítja, hogy mindkét fél vétett a társadalmi és erkölcsi rend ellen és így kétoldalú turpitudó forog fenn, azonban az ajándékok egyenértékét az asszonynak visszaítéli, mert enélkül az alperesre nézve a jogtalan gazdagodás állana be és a közerkölcsi érzést épen az sértené, ha a férfi, az értékeket megtartaná. (Kúria P. III. 7111/1927.) Nyilván itt is az a jogsugalom vezette a Kúriát, hogy az asszony volt a kihasznált és azt nem lehet azzal tetézni, hogy a vagyoni értékeket a férfi megtartsa. 5