Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 1. szám - Eladó kártérítési igénye ingatlan vételügylet nem teljesitéséből
tározataban (megjelent a Büntetőjog cimü folyóirat 1928. aug. 1. számában) kimondotta, hogy a nem vagyoni kár önállóan is igényelhető. A Kúria indokolásából ideiktatjuk a következőket: A St. 39. §-ában foglalt annak a kitételnek, hogy a sértett a „vagyoni kárának megtérítésén felül nem vagyoni kárért is követelhet megfelelő pénzbeli elégtételt'', a vádlott által felhozott értelem nem tulajdonit ható, hanem ennek a kitételnek értelme az, hogy a sértett nemcsak vagyoni kárának megtérítését követelheti, hanem ettől függetlenül erkölcsi kárért is követelhet pénzbeli elégtételt, Lehetséges ugyanis, hogy a sajtóbeli közlemény a sértettnek egyáltalában nem is okoz', vagy nem is okozhat vagyoni kárt (pl. a sértett teljesen vagyontalan vagy fixnzetésből élő közhivatalnok, avagy kizárólag tőkéjéből élő dúsgazdag ember), de azért származhatik a sajtóközleményből a sértettnek erkölcsi kára. A törvényhozónak nem lehetett az a szándéka s a törvény szövegéből sem lehet következtetni olyan szándékra, hogy a sértett ily esetben ne kaphasson pénzbeli elégtételt nem vagyoni káráért. A sértettnek a nem vagyoni kárért járó pénzbeli elégtételhez való igénye tehát nem csupán járuléka a vagyoni kár megtéritéséhez való igényének, hanem ettől függetlenül és önállóan is érvényesithető jog." B. S. Tisztességes magatartás — kötelező. A jog formalisztikus felfogásától való örvendetes eltávolodás mutatkozik a Kúria P. IV. 8156/1926. számú határozatában, amelyre az Ítélethozatal óta eltelílett hosszabb idő dacára is érdemes visszanyúlni. Az eset szerint felperes az alperesnek azt az egyezségi ajánlatot tette, hogy kártérítési igényéről lemond, amennyiben az alperes neki egy waggon árut költség- ós fuvardijmentesen átad. Alperes az egyességi ajánlat folytán arra kérte a felperest, hogy a fuvardíjjal terhelten megküldött waggonárut váltsa ki ós egyben kötelezte magát, hogy a fuvardijat a felperes ellen fennálló egyéb számlájából levonásba fogja hozni. Alperes megtagadta az áru átvételét arra utalással, hogy az ő egyességi feltétele értelmében neki fuvardijmentesen lett volna küldendő az áru. A Kúria jogtalannak mondotta ki az áru átvételének a felperes részéről való megtagadását, mondván, hogy a felek egymással üzleti összeköttetésben állottak ós alperesnek a felperesen jelentékeny követelése vollt, ugy, hogy a felperes a tartozásához képest elenyészően csekély fuvardijelőlegezésével semmit nem kockáztatott volna, ha a fuvardijat az áru kiváltásával előlegezi is. A chicanszerü joggyakorlás meg nem engedettségére az ité-