Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 1. szám - Eladó kártérítési igénye ingatlan vételügylet nem teljesitéséből
38 Tőzsdei babperek.Az 19*28. nyár abnormális szárazsága katasztrofális babtermést idézeti elő: mig hazánk átlagos évi babtermese 2000 waggohra tehető, addig ebben az évben csak 200 waggon áru került a piacra. Az óriási áruhiány folytán az árak valósággal ugrásszerűéi: emelkedtek. A nyár elején még 35 pengő volt a bab ára 100 kg.-ként, augusztusban a tőzsdei forgalomban 50 pengőn felül emelkedett, de szeptemberben 60 pengős, októberben 70—80 pengős árak is előfordultak. Ily körülmények között az áruhiánnyal küzködö eladók fedezeti vételeikkel még fokozottabb mértékben nyomták a piacot, ugy, hogy a valósággal meglevő csekély árukészlet a háborús időkre emlékeztető módon cserélt egyre gazdát, mind magasnltb árak mellett, ami természetesen még fokozta a derout-ot. Szinte láncszerű volt ez a folytonos továbbeladás, annál is inkább, mert gyakran magát a kötésüket ruházták át a felek egymásra s igy latensügyletekkel is „tovább forgatták" ugyanzat a néhány waggon babot. , i Amikor a szállítási határidő augusztus-október hónapokban lejáróban volt, az eladó az áruhiány miatt gátolva volt a szállításban, illetve spekuláns eladásoknál a túlzottan felcsigázott árak mellett nem birt fedezeti vételt eszközölni, minek folytán kénytelen volt vevőjének bejelenteni, hogy kötésbeii kötelezettségének nem tud eleget tenni. Minthogy pedig az emiitett módon az érdekelteket többnyire a kötések egész láncolata fűzte egybe, ennélfogva a vevő ugyanezen bejelentéssel élt saját vevőjével szemben és igy tovább; ezzel szemben az eladók vagy hallgattak és vártak, mig a teljesitési határidő lejár vagy már az eladó bejelentésekor nyomban a nemteljesités miatt jogfentartó nyilatkozattal éltek és miután a tőzsdei elévülési idő nem engedte meg, hogy a keresetinditással sokáig várakozzanak, ennélfogva a lánc formájában továbbfutó perlések tömegével indultak meg és igy egy-egy kötés folyományakép ugyanaz az érdekelt fél többnyire felperesként állott szemben saját előzőjével szemben és ugyanakkor alperesként szerepelt vevőjével szemben. A perek nagy tömegén felül, ami jóformán a babpiac egész érdekeltségét megmozgatta, az adott még e pereknek különösebb érdekességet, hogy a gazdasági lehetetlenülés problémája került a tözsdebiróság által eldöntendő viták homlokterébe. A teljesítést megtagadó alperes e perekben ugyanis azzal védekezett, hogy reá nézve közvetlenül illetve saját előzőjének ugyan ilyen védekezése folytán, közvetve: a katasztrofális és minden számítást meghiúsító babter-