Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Eladó kártérítési igénye ingatlan vételügylet nem teljesitéséből

36 oldalú szerződésszegése által őt a kapott foglalót meg­haladó károsodás érte, ezt a többletet is követelhesse a szerzödéstszegő vevőtől. Az ítéleti indokolás intonálása tehát ugy hat, mintha a Kúria az eladónak a foglalót meghaladó kártérítési jogosultságát is elismerné. Ez a kijelentés azonban csak elvi állásfoglalás volt, mert a to­vábbiakban a Kúria azzal az indokolással, hogy a fel­peres a szerződés teljesítését és a vételár megfizetését nem követelte, az ingatlant az alperesnek rovására el nem adta és a foglaló megtartása mellett hozzájárult a vétel ügylettől való egyoldalú elálláshoz, ennekfolytán az értékcsökkenés megtérítése címén támasztott kárté­rítési követelés jogos alappal nem bir. Az Ítéleti indoko­lásból nem tűnik ki, hogy az eladó tényleg hozzájárult volna a vevő egyoldalú elállásához és az a valószínűbb, hogy a Kúria csupán a foglaló megtartásából von le egy a valóságban meg nem történt hozzájárulást, vagyis ezt a hozzájárulást csupán a foglaló megtartása alapján imputálja az eladónak. Más alkalommal gyakorlati ese­tek kapcsán reá fogunk mutatni arra, hogy birói gyakor­latunk mint foglal állást az ilyen imputálásokkal szem­ben az adott eset ezen téma megbeszélésére azért nem alkalmas, mert nem tűnik ki, hogy valójában tényleg csak imputálás utján jutott-e a Kúria ezen megállapítás­hoz, ugy, hogy a döntés ezen részét figyelmen kivül hagyjuk. Ha kifejezett hozzájárulás lett volna az el­álláshoz, ugy természetesen egy későbbi igény támasztása jogosulatlannak mutatkoznék. Jogtételszerü ellenben a kúriai indokolás hivatkozása arra, hogy az eladó a szer­ződés teljesítését nem kérte és az ingatlant az alperesek rovására el nem adta. Ami az első kérdést illeti, ugy kézenfekvő, hogy az értékcsökkenési igény és a vételár iránti igény együtt nem érvényesíthető, mert a kettő ki­zárja egymást. A Kúria tehát nyilván nem arra gondolt, hogy az eladónak a szerződés teljesítése iránt keresettel kelljen fellépnie, ha az értékcsökkenési igényt akarja ér­vényesíteni. A Kúria állásfoglalása valaminő idői sor­rendet gondol az eladóra kötelezőnek, anélkül, hogy vilá­gosan megmondaná, hogy az értékcsökkenési igény érvé­nyesíthetőségének milyen értelemben előfeltétele a vétel­ügylet teljesítésének követelése. A teljesítési követelés mellett való végleges megmaradást semmi esetre sem kí­vánhatja a Kúria kijelentése, mert hiszen ez esetre mind­végig tárgytalan maradna a teljesítési igénnyel meg nem férő, mellette nem érvényesíthető értékcsökkenési kértéri­tési igény. Nem világos tehát a Kúria állásfoglalása, hogy micsoda kötelezettség terheli eladót a teljesítés kö­vetelését illetően, hogy utóbb rcátérhessen a teljesítés he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom