Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Eladó kártérítési igénye ingatlan vételügylet nem teljesitéséből

36 oldalú szerződésszegése által őt a kapott foglalót meghaladó károsodás érte, ezt a többletet is követelhesse a szerzödéstszegő vevőtől. Az ítéleti indokolás intonálása tehát ugy hat, mintha a Kúria az eladónak a foglalót meghaladó kártérítési jogosultságát is elismerné. Ez a kijelentés azonban csak elvi állásfoglalás volt, mert a továbbiakban a Kúria azzal az indokolással, hogy a felperes a szerződés teljesítését és a vételár megfizetését nem követelte, az ingatlant az alperesnek rovására el nem adta és a foglaló megtartása mellett hozzájárult a vétel ügylettől való egyoldalú elálláshoz, ennekfolytán az értékcsökkenés megtérítése címén támasztott kártérítési követelés jogos alappal nem bir. Az Ítéleti indokolásból nem tűnik ki, hogy az eladó tényleg hozzájárult volna a vevő egyoldalú elállásához és az a valószínűbb, hogy a Kúria csupán a foglaló megtartásából von le egy a valóságban meg nem történt hozzájárulást, vagyis ezt a hozzájárulást csupán a foglaló megtartása alapján imputálja az eladónak. Más alkalommal gyakorlati esetek kapcsán reá fogunk mutatni arra, hogy birói gyakorlatunk mint foglal állást az ilyen imputálásokkal szemben az adott eset ezen téma megbeszélésére azért nem alkalmas, mert nem tűnik ki, hogy valójában tényleg csak imputálás utján jutott-e a Kúria ezen megállapításhoz, ugy, hogy a döntés ezen részét figyelmen kivül hagyjuk. Ha kifejezett hozzájárulás lett volna az elálláshoz, ugy természetesen egy későbbi igény támasztása jogosulatlannak mutatkoznék. Jogtételszerü ellenben a kúriai indokolás hivatkozása arra, hogy az eladó a szerződés teljesítését nem kérte és az ingatlant az alperesek rovására el nem adta. Ami az első kérdést illeti, ugy kézenfekvő, hogy az értékcsökkenési igény és a vételár iránti igény együtt nem érvényesíthető, mert a kettő kizárja egymást. A Kúria tehát nyilván nem arra gondolt, hogy az eladónak a szerződés teljesítése iránt keresettel kelljen fellépnie, ha az értékcsökkenési igényt akarja érvényesíteni. A Kúria állásfoglalása valaminő idői sorrendet gondol az eladóra kötelezőnek, anélkül, hogy világosan megmondaná, hogy az értékcsökkenési igény érvényesíthetőségének milyen értelemben előfeltétele a vételügylet teljesítésének követelése. A teljesítési követelés mellett való végleges megmaradást semmi esetre sem kívánhatja a Kúria kijelentése, mert hiszen ez esetre mindvégig tárgytalan maradna a teljesítési igénnyel meg nem férő, mellette nem érvényesíthető értékcsökkenési kértéritési igény. Nem világos tehát a Kúria állásfoglalása, hogy micsoda kötelezettség terheli eladót a teljesítés követelését illetően, hogy utóbb rcátérhessen a teljesítés he-