Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 7. szám - Az ügyvéd, mint vagyonkezelő; beolvadása a gazdasági életbe

350 engedje meg, hogy az ügyfél illeték, vagy adóeltitkolásba; vagy adócsalásba keveredjék. A mai gazdasági életben igen nagy szerepet játszanak a részvénytársaságok: Családi vagyonok gyakran es&íádi részvénytársaságokká alakulnak át. Részben a körmyebb osztozkodás kedvéért, részben azért, mert hitelnyújtás esetében többnyire a pénzintézetek követelik ezt. Tapasztalatom arra tanítóit, hogy az ilyen átalakulás, ha bizonyos szempontok kényszerítően nem követelik meg, amig csak lehet, mellőztessék. Nagy vagyonoknál jelentős érdekeltségek vállaltainak részvénytársaságoknál akár azok alapításától kezdve, akár később, nagyobb részvénycsomagok átvételével. Ha ilyen esetben az ügyvédtől, mint vagyonkezelőtől tanácsot kérnek, ugy különösen két dologra ügyeljen: először is nézze meg nagyon jói. hogy kik állanak a társulat élén. Nem névleg, nem mini kirakati nevek, hanem hogy kik fogják tényleg vfeetni, kik vannak jelentősen anyagilag érdekelve benne. Csak akkor tanácsolja a részvényvételt, ha ezek komoly megbízhatóságáról, becsületességéről és szakértelméről alaposan meggyőződött. És ha ügyfele az úgynevezett uralkodó csoportnak, szindikátusnak tagja lehet. Megesik különösen olyankor, amidőn ügyvéd nagyobb vagyontömeget teljesen önállóan, függetlenül generális meghatalmazás alapján kezel, hogy a részvényátvétel fejében neki ajánlanak fel helyet a társaság igazgatóságában. Ezt, ha a felajánlás a társulat részéről történt s nem ügyfelétől indult ki, ne fogadja el. Ha ügyfele részéről indult ki ilyirányu kívánalom, és a fél maga óhajtja ezt érdekeinek megóvása végett — akkor is meggondolandó. Az ügyvéd rendszerint csak pictus masculus a vállalat vezetőségében. Többnyire nincs meg sem a megfelelő szakértelme, sem a kellő ideje ahhoz, hogy akár az ügyvitelt ellenőrizhesse, akár annak irányításába befollyék. Könnyen érhetik kellemetlen meglepetések. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy az ügyvéd nem volna alkalmas arra, hogy nagy pénzintézeteknél is vezető szerepet vigyen. Ellenkezőleg, példák mutatják, hogy nyilt fejű, gazdaságilag képzett ügyvédből kiváló bankigazgató lehet. Fényesen tudja vezetni a legnagyobb iparvállalatokat is. Sokoldalúságánál, percipiáló képességénél fogva erre alkalmasabb, mint az egyoldalú szakember. Konciliánsabb, méltányosabb, mint a technikus. Munkás-