Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Dr. Meszlény Artúr: Személyi és családi jog [könyvismertetés]

302 szemünk előtt, szinte egyik napról a másikra képződve és bizonyságul szolgálva arra, hogy nemcsak a testi dolgokra áll a „rudis índigestaque moles" ovidiusi appoziciója, hanem az absztraktum is kaotikus anyag, amely tisztul, várja teremtőjét: az elmét, a szellemet, hogy ez differenciálja és igazsággá szublimálja. Hogy pedig a mi tételes magánjogunk ezen eszmei javak kategóriáinak ki képződése tekintetében hol tart, nem részletezem, hanem átadom a szót a .szerkesztőnek azzal, hogy egyszerűen cini szerint felsorolom azokat a ®zemélyiségi jogokat,'amelyeket szerző az idevágó törvényes rendelkezések és joggyakorlat anyaga alapján felsorakoztat. Ezek: az élethez, testi épséghez, egészséghez, házi békéhez, nyugalomhoz való jog, az embernek munkaerejéhez, személyiségének szabad érvényesüléséhez való joga, ipari verseny, egyesülési-, gyülekezési-, sajtó-, vallás- és tanulmányi szabadsága, jóim-nevéhez, hitelhez, névhez, családi álláshoz (nemesség, cég, cimer, rangfokozat, kitüntetés, érmek), képmáshoz, titokhoz, kegyelethez valló joga és a szerzői jognak nem vagyoni értékű szegmentuma. A személyiségi jogok összeállitásában szerző akaratlanul is elárulja sok évtizedre visszanyúló értékes munkásságának egyik irányát, amelyik éppen ezen jogok elméleti tisztázását és gyakorlati elismerését tűzte ki feladatául a magyar jogirodalomban még akkor, amikor az érdeklődés középpontjában a vagyon és a vagyoni jogok állottak. Hogy az előző (kiadás óta elmúlt két évtizedneík gazdag törvény- és rendeletanyagát mindenütt kellő) helyen, felvilágosító, egybevető jegyzetekkel és utalásokkal találja meg a mű olvasója, azt talán fölösleges hangsúlyoznom. Inkább arra mutatok rá, hogy a joggyakorlati anyag összehordásával szerző hűségesen követi a „je prend mon; bien ou je le trouve" elvét. Valamennyi döntvénytárunk anyagát összefogva és a gyakorló jogászt hálára kötelezőién erősen érvényesiti azt a szerkesztési szempontot, hegy amennyiben valamely törvényhelyhez kapcsolódó joggyakorlat nagyterjedelmü, azt az azon a jogterületen releváns jogi szempontból kellően szétosztja. így, hogy csak néhány példát hozzak fel, a Házassági törvényünk 77. §-ához fűződő gazdag gyakorlati anyagot a következőkén csoportosítja: a) különélés fennforgása, b) a visszahívás alaki előfeltételei, c) a visszahívás komolysága, d) szándékos és jogos oknélküli elhagyás fennforgása, e) életközösség megszüntetésének jogossága, f) jogos ok nélkül különélő házastárs bontó igénye, ff) megegyezés, h) visszatérés, i) lakóhely megválasztása, j) bontó okok halmazata, k)