Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - A jóhiszemü birtokos joga a gyümölcsökhöz az ügylet érvénytelensége esetén

284 az 'engedményezések érvényességét nem érintheti. Mint­hogy pedig igen gyakran a fuvarlevélszerü igényjogosult és a íuvarlevétfeiülvizsgáló iroda között megbízási vi­szony áll fenn, amelyben a fuvarlevél felülvizsgáló iroda ia követelés behajtására nyert megbizást és csak kifelé, a fuvarozó intézettel szemben jelentkezik enged­ményesként, mint a követelés tulajdonosa, — csak bűn­vádi eljárás folyamán állapítható meg az, hogy vájjon vétett-e a rendelet ellen, mert a rendelet nem perjogi szabályozást célzott és nem a fuvarlevél felülvizsgáló irodák perjogi vagy magánjogi helyzetét akarta szabá­lyozni, hanem csupán esetleges visszaélésekkel szemben kívánta védelemben részesíteni a fuvaroztató feleket. Hogy maga a rendelet sem kívánta azt megszüntetni, hogy a fuvarlevél felülvizsgáló irodák perben érvénye­sitsék a fuvarozási szerződésből a vasút ellen támaszt­ható igényeket, annak bizonyítéka éppen ugyanezen ren­delet 7. §-a, amely azt tartalmazza, hogy a fuvarlevele­ket felülvizsgáló iroda tulajdonosa, a felszólamlás kö­vetkeztében a közlekedési vállalat által megállapitott és folyóvá tett összeg nagyságáról, úgyszintén a közlekedési vállalat ellen indított perben megállapitott összeg nagy­ságáról is, a fuvarokmányok szerint felszólamlásra jogo­sultat, illetve megbízót 30 napon belül értesíteni köteles. Nem férhet kétség ahhoz, hogy amikor maga a rendelet a felülvizsgáló iroda által megindított perről beszél, nem kívánhatta kizárni a fuvarlevél felülvizsgáló irodát abból a mindenkit megillető jogból, hogy, ha a vasút az igényt el nem ismeri, azt perrel, az ő felperessége alatt, a bíróság előtt érvényesíthesse, mert ezzel keresztülvihetetlen köte­lességet rótt volna a fuvarlevél felül vizsgáló irodára. Ami már most a Kúria határozatának a megbízási viszonyra vonatkozó részét illeti, az szakított a Kúria P. VII. 1077/1917. számú Ítéletével egyező állandó bírói gya­korlattal, mely szerint, a megbízott, ha erre fel jogosítta­tott a megbízási szerződésben, jogosítva van a megbízó­ját illető követelést saját felperessége alatt az adóssal szemben érvényesíteni. A Kúria e kérdésben elfoglalt uj álláspontja aggá­lyos, mert a megbízás tartalmát a megbízó szabadon álla­pithatja meg, a megbízás korlátlan ura a megbízó és an­nak határait csak erkölcsi korlátok képezhetik. Ha a megbízó ki fejezetten arra is megbizást ad, hogy a meg­bízott a saját nevében megbízója részére pert indíthas­son, ennek sem perbeli, sem magánjogi akadálya nem ehet, amint az a M. M. T. 1616. §-ában is kifejezésre jut. Ezt az álláspontot erősiti a Pp. 71. §-ának második bekezdése is, amely szeirint perbeli cselekvőképessége

Next

/
Oldalképek
Tartalom