Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Kisebbségi védelem és korlátolt felelősségü társaság

21 törzsbetét elprédálása megakadályozásának leghathatósabb preventív eszköze. Tehát alkalmazandó ott, ahol a vállalatnak revizóval való megterhelése a fenti értelemben a kisebbik rosszat jelenti. A jelenlegi tervezettel szemben tehát elsősorban kvalifikált kisebbség kívánandó meg, legalább x/Ö- Másodsorban a bíróság az ügyvezetőket és ha felügyelőbizottság van, azt is, tartozzék mindig meghallgatni. Harmadszor a biztosíték adása csak akkor volna mellőzhető, ha a kérelmezők valószínűsítik, hogy hűtlen kezelés történt, vagy a társasági tag, vagy közeg által elkövetett mulasztás a társaságnak a törzsbetétek összegéhez viszonyított komoly kárával járt. Első meggondolásra helyesebbnek látszik az osztrák törvény szabályozása („wenn glaubhaft gemacht wírd, dass Unredlichkeiten oder grobe Verletzungen des Gesetzes oder des Gesellschaftsvertrages stattgefunden habén"), mert elasztikusabb és több teret enged a szabad bírói mérlegelésnek, továbbá mert nem engedi meg a preventív beavatkozást, mint a mi tervezetünk (az eseti revízió nem a prevenció eszköze), mégis a már elmondott okoknál a casuistikus megoldást e kivételes esetben helyénvalóbbnak tartjuk. 6. Annak a körülírásnak, amelyet a kisebbségi védelem fogalmáról fentebb adtam, s amely szerint a kisebbségi védelem a tár sa SÍI g védelme jogosulatlan többségi akarattal szemben, csattanós bizonyitéka a terv. 49. §-a. A társaság részére és érdekében kereseti jog illeti az 1/10-ed részt képviselő törzsbetéteseket a kárt okozott alapítók, ügyvezetők, vagy felügyelők ellen, ha a taggyűlés idevágó indítványukat elvetette, vagy a határozathozatalt mellőzte. Ez a többségi elvre alapított vagyoni szuverenitás legteljesebb áttörése, mert hisz kiveszi a társaság kezéből a döntést a kártérítési igény nemleges oldalára vonatkozólag: Vájjon nem puszta illuzió-e ez! Gondoljuk el, minő kevés érdeke van a társaság boldogulása és prosperálása irányában annak, aki épen intéző szerveit fogja perbe; továbbá a gyakorlati életben, ahol mégis érdekmérlegeléseken múlnak ezek a dolgok, hogyan képzelhető, hogy egy élő és életképes társaság kisebbsége perbe fogja azokat a személyeket, akiknek gondtalan, a társaság érdekében való tevékenysége a társaság bázisa, s egyidejűleg szembeszálljon a többséggel, amelytől társasági élete általánosságban függ! Csak akkor és ugy képzelhető, ha a kisebbséget már vagyoni érdek nem fűzi a társasághoz. Tehát, ha vagy a társaság áll rosszul, vagy ő áll rosszul, — vagy — ami a leggyakorlatibb eset lesz — mindketten rosszul állanak. Ha pedig, ami szintén nem fog a ritkaságok sorába tartozni — a társaságban