Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - A valorizációs törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazása a gyakorlatban

14 közi magánjognak abszolút hatályú, kijegecesedett szab­ványai ezidőszerint még nincsenek. Tapasztalhatjuk ugyan, hogy a kérdést a nemzet­közi magán jogászok állandóan felszínen tartják. így az Institut de Droit International 1908-ban megtartott flo­renci ülésében tárgyalta a kérdést nagy alapossággal, majd ujabban az International Law Association 1925 no­vember 5-én megtartott ülésében egy bizottságot küldött ki, mely a különböző törvényösszeütközési eseteknek megoldása tekintetében volt hivatva javaslatot tenni. Utalok e ekintetben Dr. Jakobi Andornak1) értékes dolgozatára. Egységes álláspont kialakulásáról még — tekintettel a kérdések nagy horderejére — nem beszélhetünk. Néze­tem szerint nagy jelentőséggel bir Roquin tervezete, mely szerint a kiindulási pont az, hogy a bíró által ku­tatandó, hogy a felek mely állani törvényeinek alkalma­zását választották volna, ha az ügylet kötése alkalmával azt ki kivánták volna kötni. Ezt az elvet szem előtt tartva, a, trianoni szerződés által külföldiekké vált volt magyar honosok átértékelési pereiben, melyeknek alap­ját egy régebbi szerződés képezte; nézetem szerint csak a magyar törvények nyerhetnek, alkalmazást, mert nem valószinü, hogy az ügyletkötő felek akarata másra, mint a magyar törvények alkalmazására irányulhatott volna. Dr. Schwartz Tibor, kir. törvszéki biró. x) Magyar Jogászegyleti Értekezések: XVIII. kötet. 92. füzet. Nemzetközi Kötelmi Jog. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIW Magy. Törv. Grill-féle kiadásában moH jelentek meg: Gaár Vilmos Igazságügyi eljárás és telekkönyvi szervezet egy kötetben Szende Péter Pál Kötelmi jog Törvény, MT., rendelet és egyéb joganyag rendszeres feldolgo­zásában. Két kötet. Egy kötet bolti ára 22 P, bekölve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom