Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Az 1928. év magánjogi és hiteljogi birói gyakorlata. Irták: dr. Glückstahl Andor, dr. Huppert Leó és dr. Varannai István [könyvismertetés]

52 s2. alatt fölvett határozatában is kifejezésre jutott joggyakorlata szerint a közszerző házastársak által a házassági együttélés tartama alatt visszterhesen szerzett ingatlanvagyon abban az ciciben is közszerzemény, ha annak vételárát z egyik házastárs a saját különvagyonából fizette ki, a fizető házastárs azonban a vételár felét különvagyon címén az összvagyonból követelheti Téves tehát a fellebbezési biróságnak az a jogi minősítése, hogy a fentebb jelzett ingatlan fele részének a vétel alkalmával az alperes javára való bekebelezése által a felperes részéről az alperessel szemben ajándékozás létesült volna, mihez képest az ajándékozás hatálytalanítása iránt érdemetlenség alapján inditott per teljesen alaptalan és igy a kereset elutasítása, által a helyes anyagi jogszabály megsértve nem lett. (Kúria P. III. 1565/1927. — 1927. december 15-én.) A12. Örökbefogadott gyermek tartása. Az örökbefogadott kis korú gyermek az eltartás szempontjából a házassági kötelékből származó törvényes gyermekekkel egy tekintet alá esik. Ennélfogva nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság azzal, hogy alperest a tartásdíj fizetésére arra az időre kötelezte, míg a kiskorú felperes teljes korúvá válik, illetőleg azt megelőzőleg férjhez megy. (Kúria P. III. 2184/1927. — 1928. január 10-én.) A 12. Gondnokság tékozlás miatt. Ugy az alperes, mint hozzátartozói oly vagyoni viszonyok között élnek, hogy az alperes eltartására vonatkozó kötelezettség, annak elszegényedése esetén közvetlenül nem a községet, hanem az eltartásra, vagyoni helyzeténél fogva képes hozzátartozóit terheli, helyes ennélfogva a fellebbezési biróságnak az a jogi döntése, amely szerint a felperes árvaszéki ügyészt keresetével keresti jog hiányából utasította el. (Kúria P. III. 3517/1928. — 1928. augusztus 30-án.) A 12. Törvényes gyermek tartása. A csatolt közjegyzői okiratban foglalt a felperes (a gyermek) elhelyezésére és tartására vonatkozó megállapodás kizárólag az elvált házasfelek között egymás közötti viszonylatban rendezvén, a felperesre, mint akkor még kiskorú gyermekre vonatkozólag az elhelyezési és tartási kötelezettséget, ez a most már nagykorú kereset és munkaképtelen gyermeknek törvényen alapuló mindkét szülővel szemben fennálló tartási igényét egyáltalán nem érintheti. A felperes tartását magára vállalt, de vagyontalansága miatt azt nyújtani nem képes anya pedig a tartási kötelezettség teljesítésére képes nem lévén, annak egészben az alperes terhére megállapítása az anyagi jognak megfelel. A gyermek irányában a szülő rendszerint a tartási kötelezettségnek természetben való teljesítésére köteles ugyan, ámde a há-